Folia historica 24

I. Tanulmányok - Závodi Szilvia: A katonatiszti házasságkötések szabályozása a 20. század első felében

ták.

6

1 A kérdőlap 11 kérdést tett fel az ara személyére és családjára vonatkozóan. A tiszteknek pontos választ kellett adni arra, hogy valóban ismerik-e a családot és mióta, milyen ez az ismeretségi viszony, bensőséges vagy felszínes. Nyilatkozni kellett a menyasszony szüleinek társadalmi állásáról, tulajdonképpen elsősorban a leány apjának foglalkozása volt a kérdés tárgya. Állást kellett foglalni az ara családjának vagyoni helyzetéről. Választ kellett adni a következő kérdésekre: ha vagyonos a család, hogyan jutottak javaikhoz? Ha nem vagyonos, akkor miből élnek? Véleményezni kellett a megkérdezettnek a leendő feleség, illetve családja tevékenységét „a lezajlott forradalmi időkben, illetve a nemzeti talpraállás munkájában".

62 Leírást kellett adni az ara és családja lakáskörülményeiről, hány szobájuk van, és azok hogyan vannak berendezve. Felelni kellett olyan kérdésekre is, hogy van-e kelengyéje a menyasszonynak, illetve a házasfeleknek lesz-e állásszerüen berendezett lakása. A kijelölt tisztnek leírást kellett adnia az ara jelleméről, hogy mennyire nagyok a vagyoni igényei, takarékos vagy költekező, hírneve szeplőtlen-e, társadalmi műveltsége és származása a leendő férje állásának megfelelő-e. Egyértelmű választ kellett adni arra, hogy a tervezett házasságot az állásszerü frigy követelményeinek, a honvédségben uralkodó nézeteknek mindenben megfelelőnek tartja-e, valamint hogy tud-e olyan okot, amely a katonai szolgálat szempontjából e házasságot nem megengedhetőnek tartaná. A kérdőíven szereplő kérdések nagy része azt kutatta, hogy a kiszemelt család, amely az eljegyzés idején látszólag megfelelt az állásszerü házasság követelményeinek, korábban milyen életvitelt folytatott. A kérdések ezért nem csak a vizsgálat időpontjában lévő körülményekre kérdeztek rá, hanem a múltban történetekre is, elsősorban az 1918—19-es időszakra. A hadsereg vezetése ugyanis úgy ítélte meg, hogy „a kedvező külszín eltakarja a valóságban meglevő hibákat. A nagy vagyon s megfelelő társadalmi műveltség még nem teszi a házasságot állásszerűvé."

6

3 Kiemelten fontos kérdés volt tehát az is, hogyan jutottak hozzá a vagyonukhoz. A kérdőíven szereplő kérdésekből az derült ki, hogy a legtöbb esetben az ara családjának nem csak a kaució összegét, illetve tőkéjét kellett biztosítani, hanem a kijelölt „baráti" tisztben olyan kedvező benyomást kellett tenni, aminek hatására a kérdőívben felsorolt esetenként kimondottan bizalmas - kérdésekre megfelelő válaszok születtek. Az esetek jelentős részében az esküvő és az utána következő házasélet költségcinek nagy részét a menyasszony családja viselte. Azonban arra is volt példa, hogy a férj is megpróbálta kivenni a részét az anyagi terhekből. Simák Anna és Szirányi János 1927. július 26-án kötött házasságot Miskolcon. A pár első közös albérletét az elvárások szerint a feleség apja fizette, a lakás azonban messze volt a férj szolgálati helyétől, ezért ő azt kérte, hogy közelebbi bérlakást keressenek. Az após úgy gondolta, hogy építtet egy házat az ifjú pár számára, hogy véglegesen megoldja a lakbér- és lakáskérdést. Szirányi választotta ki az építési telket, amit a tulajdonos 5600 pengőért akart eladni, de a felség apja csak 5000 pengőt lett volna hajlandó fizetni. A férj azonban elvállalta, hogy a két összeg közötti különbözetet letörleszti. Ez így is történt és a komfortos ház négy szobával hamarosan meg is épült.

6

4 A kérdőlap bevezetéséül szolgáló tájékoztató támpontok között elsődlegesen az az indok szerepel, hogy a nyilatkozó tisztek sok esetben nem jártak el kellő figyelemmel a családok vizsgálatánál. A külső látszat vagy a futó ismeretség alapján ítélték meg úgy a menyasszonyt, hogy megfelelő felesége lesz egy tisztnek. Azonban ennek ellenkezőjére is volt példa, nem is 61 Kérdő ív a nősülési szabályzat és az ehhez tartozó rendeletekből a tiszti házasságok állásszerüségének elbírálásához. Leltári szám: IITM 2006.1.1/Nyt. (továbbiakban Kérdőív) 62 Kérdőív 2. 63 Kérdőív 1. 64 Szirányi János (Ludovikát végzett tiszt) családi feljegyzései, 1970-es évek. Makai Ágnes tulajdona. 123