Folia historica 23/2

Balajthy Katalin: Egy magyar értelmiségi román földön

Carolus Magni missziói prefektus megtévesztő levelének, és gyűjtést indítanak román nyelvű magyar grammatikákra, hogy csángó gyermekek azokból, mintegy idegen nyelvként tanulják a magyart.

5

8 Szintén 1838-ban történt, hogy az Athenaeum kritikátlanul átveszi egy pesti német lap vastag tévedését, miszerint a moldvai csángók ortodox vallásúak volnának.9 A kortársak maguk is tudatában vannak ide vágó ismereteik fogyatékosságainak. Nagyajtai Kovács István panaszolja 1836-ban, hogy a csángókról nem csak történeti vonatkozásban, hanem e tekintetben is „nagyon hijános és kétséges hitelű" minden adat.

6

0 Petrás 1837 őszén, tehát még a Gegő Elek úttörő könyvének megjelenése előtt, az információknak ezt a deficitjét akarja pótolni az akadémiának szánt helyzetjelentéseivel: reméli, hogy általuk „a Magyar Haza Tudósai mélyebben fognak e tárgyban tekinteni".

6

1 Emellett műveinek gyakorlati, mozgósító céljában is számol a Tudós Társasággal: ahogy a csángókkal kapcsolatban minden tényt és adatot, úgy helyzetük javításának ügyét is az akadémiára tartozandónak tekinti;

6

2 az Észrevételekben innen vár kezdeményezést a csángók elemi iskolázása körül. Úgy gondolom, hogy említett korai gyűjtései ezzel a tudósító-felhívó szándékával vannak összefüggésben. Ami népnyelvi érdeklődését illeti, tudjuk, hogy mint a kor a nyelvjárásokat általában, elszigeteltsége és az erős idegen nyelvi hatás miatt maga is bizonyos mértékig helytelennek, nem „grammatica szerint" valónak tartotta a moldvai magyar dialektust a köznyelvhez képest. Mégis, 1837-38-ban kelt írásai arról tanúskodnak, hogy felismerte: a csángók esetében, akik a magyar népcsoportok közül egyetlenként az ország határain kívül élnek, a nyelvnek mint a nemzethez tartozás jelének különös jelentősége van. A csángó nyelvjárás magyar voltát hangsúlyozza azzal, hogy anyanyelvét a közérthetőség szempontjából összehasonlítja a nyilván egri tanulmányai alatt megismert, a hazai tudományosság által ekkor az egyik legősibbnek, legmagyarabbnak tartott dialektussal, a palócokéval, s az összevetés az előbbi javára üt ki.

6

3 Úgy gondolom, hogy 1837-ben folytatott népnyelvi gyűjtésével, egy a csángók „módjok szerint" való „beszélgetés" lejegyzésével szintén anyanyelvének magyar volta mellett érvel.

6

4 A nyelv tehát számára mintegy a jogalap, amelyre tekintettel a segítséget reméli Magyarországról. (Ez a felfogás magyarázhatja későbbi folklórgyüjtéseinck azt a sajátosságát, hogy a korban szokatlanul „sajátszerű hanglejtéseikkel", tehát pontosan, minden finomítás, tudós igazítás nélkül rögzíti őket.) Hasonlóképpen a csángók magyar voltát hangsúlyozza az általa gyűjtött monda is. Mégis, úgy látszik, hogy a gyűjtést ekkor még másodrendű fontosságúnak tartja hatásában nyilván közvetlenebbnek gondolt publicisztikájához képest. Társalkodó-beii levelének végére az említett népnyelvi dialógust is beiktatná, de amikor terjedelmi okokból valamit cl kell hagynia, ez lesz az, amiről lemond. Hogyan fogadja a többségi nemzet ezt a csángók számára megfogalmazott programot? Petrás 1837-38-ban írt két müve erre nézve is tartalmaz adalékot. Úgy látszik, hogy a csángó nyelvjárás a magyar nyelv kisebbségi helyzetű dialektusaként az 1830-as években hasonló viták középpontjába kerül Moldvában, mint korábban Magyarországon az érvényesülésüket kereső nemzetiségi nyelvek. A többségi nemzet egyes képviselői (és a magyarság megítélésében velük általában azonosuló olasz klérus) ott is diszkreditálni igyekeznek a kisebbségi beszélőközösséget, erkölcsileg és a nyelve által egyaránt. Petrás a Társalkodóban idézi és tanulmányútján tett börtönlátogatásainak tapasztalataira hivatkozva meghazudtolja Constantin Vemav moldvai nemest, aki egy 1836-ban megjelent müvében tolvajnak nevezi az országabeli magyarságot.

6

? Az Észrevételekből az olasz klérusnak a moldvai magyar dialektust lebecsülő véleményéről értesülünk: a szerző idézi és megcáfolja Carolus Magni prefektust, aki a moldvai magyar dialektust „ökör bőgésnek, szamár ordítású kiejtési nyelvnek" tartja, s mint ilyent alkalmatlannak egyházi és iskolai célokra.

6

6 Ide vág 1841-ből Feleleteinek egy helye is, ahol Petrás leszögezi, hogy a csángók nagyon régóta lakják Mold67