Folia historica 23/2

Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez

97 FELVINCZY TAKÁCS Zoltán: Hollósy Simonról. In: Művészettörténeti Értesítő 1961. 2-4. sz. 203-208. p.; 1962. 2-3. sz. 171-176. p.; 1963. 2-3. sz. 157-164. p. Hiv. г.: 1961. 2-4. sz. 204. p. - A huszti festményt fekete-fehérben közli: 1961. 2-4. sz. 205. p. 98 VERESS Ferenc: A fényképészet múltja, jelene és jövője hazánkban. Történeti és eszmetöredék. - In: Az Ország Tükre. 10. sz. 1862. május 15. 150-151. p. 99 ВЕКЕ László: Fényképezés és képzőművészet, [továbbiakban: ВЕКЕ] In: Katalógus 157-165. p. Hív. г

.: 159. p. 100 Székely Bertalan használja с kifejezést Festészet és fényképezés c. írásában. In: Koszorú, 1863. május 31. 505-510. p. Hiv. г.: 507. p. - Idézi ВЕКЕ 161. p. 101 Az 1860-as évektől gyakori a közvetlenül fotómásolat útján készített fametszet, az ún. xylográfia, amelyet „fényrajz után" megjelöléssel adnak közre. - RÉVÉSZ 594. 27. j. 102 ВЕКЕ 159. p. Mivel a tónusos klisé bevezetéséig a fénykép nyomdatechnikai sokszorosítása nem lehetséges, a szabadkézi rajz illusztráció, illetve a nyomdadúcra átrajzolt fotó mellett kis példányszámban megjelentettek eredeti fényképekből összeállított mappákat. albumokat is. 103 MURÁDIN 129. p. - Sajnos Iványi Grüwald Béla fényképei nem maradtak ránk. Murádin cikke idézi Ferenczy Károly fiának visszaemlékezését is: „Apám is használt fényképezőgépet, mindenki használt; ha kortársaitól őszinte adatokat szerzünk be, az fog kiderülni, hogy egytől egyig híve volt ennek a segédeszköznek mindenki, akinek csak telt fényképezőgépre." 104 SZABÓ 124. p. 105 Divald Károly (1830. nov. 1. Selmecbánya - 1897 nov. Bp.): fényképész, gyógyszerész. A táj- és városfelvételek egyik kezdeményezője és művelője. 1863-tól Eperjesen volt műterme, később Budapesten nyitott „fotótípiai intézetet. Elsőként honosította meg a fénynyomást (1878), a fotósokszorosítás elismert módját. - In: ÉLESZTŐS László (föszerk.): Magyar Nagylexikon Bp. 1993. VI. к. 622. p.' 106 A rendkívül ritka felvétel gyors megtekintésének lehetőségéért a könyvtár munkatársának, Horváth Takács Balázsnak tartozom köszönettel. 107 Az önmagát fényképész-illusztrátornak nevező Miillner János (1870-1925) a huszadik század első két évtizedének szinte minden jelentős magyar politikai eseményét megörökítette. Az első világháború idején a hátországban fotózott. Műemlékekkel kapcsolatos tevékenysége kevésbé ismert, ilyen témájú fényképanyagát a későbbiekben Lux Kálmán (1880-1961) Ybl-díjas építész, restaurátor használta, ezért sokáig az ő nevéhez ill. hagyatékához kapcsolták a huszti képek szerzőségét. 108 KÖH Fotótár neg 116.196. - Ezúton szeretném kifejezni önzetlen segítségéért köszönetemet Cs. Plank Ibolyának, a Fotótár vezetőjének, nemkülönben Kovács Klára munkatársnak, hogy kutatásomat adatok átengedésével pontosították és segítették. 109 KÖH Fotótár neg. 116.197. 110 Lelőhelyük: OSZK Plakát- és Aprónyomtatványtár, Képeslap-gyűjtemény „H" szekció. 1939-44 közti időkből származókként tartják nyilván őket (18 darab) 111 Az egyetlen kivétel az ismeretlen szerzőjű fotó, amely a szlovák fennhatóság alatt, az 1930-as években készülhetett, s amely a felsővár, a palota falait ábrázolja. Közli: JANOTA I. k. 290. p. 112 A Bedő Antikvárium 35. Képeslap Árverésének anyagában, 2002 március 9., Budai Vigadó. 113 Itt köszönöm meg Pcterdi Verának, hogy a MNM képeslap-gyűjteményére felhívta a figyelmemet; nemkülönben a gyűjtemény vezetőjének. Baják Lászlónak önzetlen, gyors 51