Folia historica 23/2

Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez

MTKCs. - Mindhárom ábrázolást színesben közli: DESCHMANN 168-169. p. (251-253. kép) 74 Lám Sándor (1839, Ungvár - ?): Lám Jakab igazgató-mérnök fia, a honvéd Lám Vilmos, későbbi ügyvéd fivére. Gyógyszertártulajdonos, a Magyar Kárpát Egyesület Keleti Kárpátok Beszkid vidéki választmányának tagja 1897-ben. Cikkei jelentek meg Az Ország Tükrében, később a Magyarország és a Nagyvilágban. - SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái Bp. 1904. VII. к. 678. col. 75 P[éterfalvi] SZATIIMÁRY Szathmáry Károly: A Tisza bölcsője. (Emlékül a jó máramarosiaknak). In: Vasárnapi Újság X. évf. 37. sz. 1863. szeptember 13. - XI. évf. 21. sz. 1864. május 22. [továbbiakban: P. SZATHMÁRY] Hiv. г.: X. évf. 1863. 39. sz. 342-343. p. Részleteit közli: S. BENEDEK András (szerk.): A Tisza bölcsője. Kárpátaljai honismereti és néprajzi írások a reformkortól 1945-ig. Budapest-Beregszász, 1996. 36-71. p. Ugyanott a szerzőről: P. Szathmáry Károly (1831. júl. 24. Szilágysomlyó - ?) író, tanár, a Kisfaludy-, ill. a Petőfi-társaság tagja, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke. Négy esztendőn át máramarosszigeti tanár, ekkor szerkesztette Szilágyi Istvánnal a Szigeti Albumot az 1859-ben leégett város tüzkáiosultjainak megsegítésére. 1878-tól az Országgyűlési Napló szerkesztője, majd országgyűlési képviselő, a kisdedóvók miniszteri biztosa. Rendszeresen publikált képes-, irodalmi és szaklapokba. - SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1910. XIII. к. 547-548. col. 76 P. SZATHMÁRY cikkéhez kapcsolódva Vasárnapi Újság X. évf. 1863. 39. sz. 344. p. 13x18 cm. 77 KÖM Tervtár 13464. Jobb sarokban a fallal kerített templom, előtérben házak, staffázsfigurák; bal oldalt a háttérben a várhegy, az erősség részleteiben azonosíthatatlan, odavetett körvonalaival. A szerző - értelemszerűen - a templom kidolgozására koncentrált. Л felvételi pont és a kompozíció egésze nagyon emlékeztett a századforduló táján megjelent színes képeslapok egyikére. 78 KÖH Tervtár 13463. 79 Eliseher Lajos (1842-1892): festő, kőrajzoló és rajztanár. Az 1860-as években főleg Az Ország Tükre, a Vasárnapi Újság, az Ország Világ számára dolgozott. - GERSZI Teréz: A magyar kőrajzolás története а XIX: században. Bp. 1960. 134. p. Gcrszi azonosítja a huszti litográfia szerzőjeként, i. m. 136. p. 123. tétel. 80 A református templomot külön ábrázolás mutatja be Az Ország Tükre. Budapesti Képes Hetilap. 1865. május 11. IV. évf. 19. sz. 203. p.-n, ez is jelzi, hogy az olvasóközönség számára a közösségi élet szerves részét képező egyházi épület ábrázolását a szerkesztő érdekesebbnek találta: „Husztnak a váron kívül másik nevezetessége a reformátusok góth stylban épült régi szép temploma, mely egyszersmind itt éjszakkeleten a magyarság legszélső szellemi végvárának tekinthető. Ez ódon egyházat ábrázolja másik képünk." zárja a cikket ajánlással az ismeretlen szerző. [N.B. „a legszélső szellemi végvár" hangzatos kitétele nem fedi a valóságot, hiszen a közeli Visk, vagy a határkörnyéki Técső legalább ennyire kiérdemelte volna ezt a címet...] 81 Ismeretlen szerző: A huszti vár. In: Az Ország Tükre. Budapesti Képes Hetilap. 1865. május 11. IV. évf. 19. sz. 204-205. p. 82 KÖII Tervtár К 2729 alatt. - Hátoldalán „Útiköltség azon kiadásokról, amelyek a műemlékek országos bizottsága megbízásából a huszti templom falfestményei ügyében Budapestről Huszton át és vissza tett utam közben felmerültek. 1888. júl. 9-12." Az összesen 58 frt 80 krajcárra rúgó összeget az ismeretlen utazó (aki vélhetően a rajz szerzője is) tételesen részletezi. 49