Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

kötetének fotó-összeállításában pedig egy 1910-cs évekbeli, eredeti helyszínen felvett gyermekszoba látható. (HANÁK Péter 1999.) 81 A korabeli nőújságok, képes útmutatók tele voltak a sokszor iparművészek által tervezett színes rajzokkal, amelyek a gyermekbútorok és textilek díszítéséhez adtak ötletet. 82 Az ágyak fölött az elsőáldozási emléklapokat, az éjjeliszekrények fölött vajszínű virág­girlandos keretben festményt (angyal kisfiúval és kislánnyal) helyeztek el. 83 A leányjátékok közül egy kis tűzhely bekerült gyűjteményünkbe is. 84 Érdekes módon játékmackójuk egyáltalán nem volt: „akkoriban valahogy egyáltalán nem árulták, nem lehetett kapni. " 85 Sima vonalú garnitúra, fiókos, szárnyas öltözőasztallal, állítható hármastükörrel. Az ablakkilincsen is lógott egy négyrészes tükör, hátlapjain fiatal nők mcllképével. Az öltözőasztal előtt a szokásos tartozék, az etrüszk (alacsony oldaltámlás, kárpitozott ülőke) állt. 86 A paralell ágyelhclyezés az 1830-40-es évek mágnás és nagypolgári miliőjéből került a polgári otthonok térszerkezetébe. (S. MIALKOVSZKY Mária 1981.67.) 87 „A keleti szőnyeg az egyetlen olyanfajta berendezési tárgy, amelynek még halmozása sem lesz fárasztó... A keleti szőnyeg, különösen a közép-ázsiai, kisázsiai és kaukázusi fajta [az archaizáló történeti modern otthon] stílusos kiegészítője és legszebb dísze... A keleti szőnyeg szeretete talán az egyetlen és utolsó maradványa a régi magyar otthon ősi, keleti hagyományainak." (VOIT Pál é.n. 302-307.) 88 „... a világhírű vallásos képek másolatai,...még uralkodói körökben is előfordultak, és kezdetben még maguk a nyomatok is «commc il faut»-nak számítottak." (S. MIAL­KOVSZKY Mária 1981. 77.) 89 Bútor-bcrendeztés gyűjteményünkben is található szekrény ebből a bútorkategóriából. 90 Kizárólag katolikus vallású lányokat alkalmaztak. 91 Zöld porcelán ernyős lámpa világított középen és egy ugyanilyen kisebb a tálaló fölött. 92 „Csinos magyaros tányérokkal, tálakkal, korsókkal szépen fel lehet a konyhát díszíteni". FAYLNÉ HENTALLER Mária é. n. 55. 93 Ez a mintakincs igen népszerű volt, talán annak a holland gesztusnak köszönhetően, hogy az első világháború után sok magyar gyereket fogadtak vendégül hosszabb időre, hogy „feljavítsák őket". (Vö. SEDLMAYR Krisztina 1994. 286.) 94 Ez utóbbinak a használatát részletesen taglalja a visszaemlékezés: nyilván a nagyon „nemszeretem" élmény hagyott mély nyomokat az emlékezőben. 95 HANÁK Péter 1999. 42 96 Képes hetilap 1914-1944 között. Az arisztokrácia zárt klubjainak hivatalos lapja volt. A kezdetben sokoldalú és színvonalas lap az 1930-as évektől már csak az előkelők tár­sasági életének híreit közölte. Budapest Lexikon I. 1993. 89. - Járt a Halászfy családnak a Magyar úriasszonyok, az Új Idők és a Pesti Hírlap is. 97 DÓZSA Katalin 1989. 281-282. 98 Sohasem árulták cl egymásnak előre még a barátnők sem, hogy milyen ruhában jelennek meg egy bálon: presztízs-értéke volt az egyediségnek. 99 Ennek több aspektusból is komoly jelentősége volt. „Egy helytelenül öltözködő anya például leányai férjhez menési esélyeit rontotta." (DÓZSA Katalin 1989. 268.) 100 A fogyasztói társadalomban, amelynek dominanciája a '20-as években már egyértel­műen érvényesül, főleg ezt a réteget célozzák meg fő fogyasztóként. „Az eladás feltétele a folytonos megújulás". (BAUDOT, Francois 2000. 34.) 101 Ebben a hozzáállásban a régi feudális-patriarchális családmodell-szcmlélet is megnyil­vánul. 153

Next

/
Thumbnails
Contents