Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

speciálissá vált kiképzés miatt a kialakított lakásegységeket sokan üzlethelyiségnek bérelték. A következő, az immár újabb tulajdonos (OTI) általi, 1937-es nagyobb átalakítás már nem érint minket. (TARR László 1984. 53-55.; Budapest Lexikon 1993. 584.) 45 Ebből csak a Philanthia virágbolt-portál maradt meg. 46 A fehér ajtó- és ablakkeretek a szecesszióval tértek vissza a lakásokba a századvég sötét fájú nyílászáróinak divatja után. 47 A Gempcrle nagyapa szívkoszorúér-betegsége miatt, aki nem tudott már lépcsőt járni. Volt ugyan lift a Váci utcában, de azt is lépcsőkön kellett megközelíteni. 48 Adatközlőnk máig itt él, az enteriőrt, a tárgyakat itt tanulmányozhattuk. 49 A 19. század végén kiépült Sugár úttal, s az 1920 körül megépült svábhegyi, rózsadombi villákkal együtt ez a városrész volt Budapest legmagasabb rangú övezete. (F. DÓZSA Katalin 1989. 272.) 50 Az Erkel Ferenc utca 15. számú saroképület „1855-ben épült Ybl Miklós tervei alapján. Első tulajdonosai az Almássy grófok voltak, majd a Jeszenszky és a Mándy család tulajdonába került." (Adalékok...1986. 108-109. [BUDAHÁZI László]) Legszebb, eredeti állapotában megmaradt része az udvar, reneszánsz stílusú oszlopos loggiával, kocsiszínekkel. s a gazdasági udvar a márvány lóitató vályúval. 51 GYÁNI Gábor 1998. 112. 52 Erről ír Hanák Péter (1999.), valamint Gyáni Gábor több munkájában, a társadalomtörténész-múzeológus Mialkovszky Mária, s a Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok köteteinek több tanulmánya is jól használható adatokat szolgáltat a téma kutatásához. 53 Ennek dokumentálására a későbbiekben lesz még módunk, s felmérését is cl kell végeznünk. 54 Az utcai lakások szobáinak lineáris elrendezését a bérházak historizáló, a paloták homlokzati kiképzését utánzó kényszere is meghatározta. 55 A helyiségek berendezésének rendje is a mellékleteken figyelhető meg. 56 Ez nyilván komoly áldozatot követelt még ettől a stabil anyagi hátterű családtól is. Számunkra viszont biztosította a bútorok egyidejűségét. 57 A Ráday utcai lakásba kerültek később örökölt darabok, például Nagykátáról, amikor az ottani házat fel kellett számolniuk. A szóbeli közlések alapján szép hozományt kapott G.I., de ezek szerint ebbe bútorzat nem tartozott. Információink szerint édesapjától asszony korában is komoly összegű, saját rendelkezésű zsebpénzt kapott havonta. 58 GYÁNI Gábor 1992.31. A Halászfy-család ezen életszakaszában az osztály- és státuscsoport szinttől se le, se felfelé nem tapasztalható eltérés, presztízsüket a lakásukkal is kifejeztek. 59 Adatközlőnk maga is váltogatja a két fogalmat, a régebbi korszakok szóhasználatában ugyanis megtalálhatjuk. Beniczky Irma (1882) is használja az ún. úri szobára, vagy dohányzóra ezt a szót, megjegyezve, hogy a fogadószoba akkortájt vált közhasználatú magyar elnevezéssé. A Halászfy család szókincsében egyébként következetesen magyar szóhasználatot tapasztalhatunk, némi archaizmussal és provincializmussal fűszerezve. H.E. például a nagytálalót következetesen „pohárszéknek" nevezi, ahogy a 19. század végi hagyatéki leltárok listáin is ez a kifejezés szerepel. (GYÁNI Gábor 1992.41.) A magyar beszéd idegen szavaktól való megtisztítását az illemtankönyvek is előírták a művelt , igényes magyar polgárság számára. (A müveit... 2001. 141-146. Az Új Idők illemkódexe. 1930). 60 PETERDI Vera 1993.4 151