Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

Szcntpétery Karola), Gemperle Ilona házassági tanúja volt. A másik két testvérről nem tudunk. 31 Felfejlesztette „ a fejlődés iránt közömbös" községe ügyeit, s az ellenzőket is maga mellé tudta állítani. 1925-ben a IV. osztályú Magyar Érdemkeresztet kapta Horthy Miklós kormányzótól. (Községi... 1930. 7.) 32 Összefügg ez talán azzal is, hogy ő volt az egyetlen élő nagyszülő a Halászfy-gyermekek életében. 33 Különösen ennek a rétegnek a legfontosabb csoportjára, a birtokos köznemességre gondolunk, akik egyben magas beosztású hivatalnokok is voltak. 34 Az általa összehívott 1836. évi országgyűlésen szavazták meg a MNM felépítésére rendelt költségeket - ezt fontosnak tartotta leszögezni H. É. 35 A Dévayak erdélyi eredetű család, Magyarországon Heves, Pest és Komárom megyében birtokosok. (NAGY Iván 1862.) 36 Baráti fogorvosnál, Budapesten, foghúzáshoz adott érzéstelenítő okozta halálát. Senki sem gyanította, hogy nyilván az átlagosnál gyöngébb volt a szíve. 37 „A lakóhelyi elkülönülés foka, ismeretes, Budapesten kisebb volt, mint a nyugati nagyvárosokban." (GYÁNI Gábor 1991. 115.) 38 A középosztály tagjai által bérelt lakások komfortszintje egyenletesen magas volt a két háború között (víz, villany, vízöblítéses WC; városi gáz legnagyobb arányban a tisztviselőknél és az értelmiségnél; hagyományos fűtési mód) - a nem modern házakban is. (GYÁNI Gábor 1991. 114.) 39 Ezzel - a modern mindennapi élet és a környezet történelmi légköre között feszülő ellentéttel - kapcsolatban írja NÁDAI Pál: „ Középosztályunk mint annyi égető problémával szemben, itt is csaknem tanácstalanul áll... A múlt s a jövő között egy magányos szigeten éli a maga életét ez a közösség." (NÁDAI Pál é.n. 8.) 40 „a kommün kiszámíthatatlan időszakában édcsapámékat egyik gazdag és hálás ügyfele odahívta magához lakni biztonságos villájába" - H. É. szóbeli közlése. 41 Anyagi okokból nem kényszerültek igényeik lefokozására - mint ebből a rétegből sokan -, nagyobb, magasabb bérű lakást is fenn tudtak tartani. 42 Gyáni Gábor ennek okait a következőkben foglalja össze: akadozó állami és magánerős házépítés és tömeges bevándorlás — Trianon, galíciai zsidó betelepülők, köztük sok középosztálybeli. (GYÁNI Gábor 1992.; GYÁNI Gábor 1991. 109-120.; WEIS István 1930. 119-120.) 43 „Talán egész Pesten nincs még egy ház, amelyről annyit írtak volna, mint erről a házról, no meg azokról, amelyek előtte e telkeken álltak." TARR László 1984.44. - A görög származású cincár família leszármazottja, Nákó Sándor, aki a ház építési telkének egyik felét 1800-ban, a másikat 1840-ben vette meg, hogy arra a nagyszabású épületet megépíttesse, korábban a Bánátban élt birtokain (oda vándoroltak be elődei a 18.század végén Havasalföldön át Macedóniából), a nagyszentmiklósi és szentmarjai uradalmak tulajdonosaként. Itt kapott magyar nemességet és nagyszentmiklósi elönevet apja, Nákó Kristóf, I. Ferenc császártól 1 784-ben (az OSZK kézirattárában található nemesi oklevelük alapján). Ott, a Nákó-birtokon találták meg a világhírűvé vált avar aranykincset. (TARR László 1984. 46. és BORSI-KÁLMÁN Béla 2002.74.) 44 Fia, Kálmán, „megörökölve" a régi telektulajdonos kávéjogát, szállodává alakította az épületet (ezt az időszakot tükrözik a lépcsőház allegorikus női aktszobrai is). Az 1865-től Nemzeti Szálloda néven működtetett házat 188 I-ben eladta a Magyar Jelzálog és Hitelbanknak, s a Bank alakíttatta vissza 1902-ben külső és belső átépítéssel, pillérkiváltásokkal. lakásleválasztásokkal és alaprajz-átalakítással bérházzá, s adta el Havas Antalnak. A 150