Folia historica 23/2
Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között
8 „Ha a források felkínálják azt a lehetőséget, hogy ne csak a tagolatlan tömegek helyzetét, hanem egyedi személyiségekét is megismerjük, akkor értelmetlenség volna nem élni e lehetőséggel... Adott esetben egy önmagában nem túl jelentős személyiség vagy egy társadalmi értelemben vett határeset is magában foglalhatja azokat a vonásokat, amelyek egy meghatározott történelmi időszak valamely társadalmi rétegére jellemzőek." Idézi Ginzberget Mohay Tamás 1994. 13. 9 Nevét az 1920-as években változtatta Halászíyra: „aminek meg is volt az alapja főúri származása jogán, meg aztán akkoriban jól is hangzott, ha az ő beosztásában valakinek nemesi származásra utaló neve volt" - magyarázta ezt a döntést H. É. Ugyanakkor ez valójában nem különbözött az asszimilációnak attól a külsődleges formájától, melyet Szekfű Gyula az ún. „kismagyar" szemlélet terjedéseként értékelt. SZEKFŰ Gyula 1934. 393. 10 Öt „kitaníttatták", másik gyermeküket, Piroska lányukat (nyilván a kor szokásainak megfelelően) tudomásunk szerint nem. 11 A fotóanyagot sajnos csak másolatban kaptuk meg, de szerencsére adatolva. H.Z. katonai rendfokozatának változásai például szépen nyomon követhetők a fényképek segítségével. A fotók később is nélkülözhetetlen források voltak családi események datálásánál, személyek, helyszínek beazonosításánál, de legjobban az öltözködés jellegének meghatározásánál használhattuk őket. 12 Schematismus fúr das К. u. К. Heer und für die K. u. K.Kriegsmarine. Bécs, 1903-1910. évi kiadások. 13 A kéziratból vett szöveghű idézeteket a továbbiakban ilyen módon különböztetjük meg a szövegben. 14 Esetünkben nem kellett az illemtankönyvek által behatárolt patriarchális házastársi egymáshoz idomulás szabályait érvényesíteni,, „...a férj mindig magához emeli a nőt, míg a nő, legyen az akármily kiváló születésű, mindig férjéhez száll alá." Wohl Janka Illem-könyvéből (A művelt és udvarisas...2001. 249.), hiszen megközelítőleg azonos társadalmi kategóriából származtak. 15 Végigkövethetjük az általa bejárt ranglétrát a fogalmazó gyakornoktól (1908.168) a pénzügyi titkáron át (1918.166) a főtanácsosi beosztásig. Az 1936. évi kimutatás szerint a Pénzügyigazgatóság II. Forgalmiadó-főosztályán (V., Szalay utca 10-14.), а II./D ügyosztályon volt ügyosztályvezető, s а VI. fizetési osztályba tartozott. Magyarországi... 1936. 125. 16 GYÁNI Gábor 1997.1272. 17 RADVÁNSZKY Gusztáv [H. E. információi szerint koronaőr is volt], az egyik legrégebbi magyar család leszármazottja, az 1875-ben magyar bárói rangot kapott radványi és sajókazai Radvánszkyak egyik elődje. Első házasságát 1832-ben kötötte Pulszky Antóniával. 1839-ben felesége meghalt, egy élő fiúgyermeket hagyott hátra, az 1833-ban született Károlyt. Második felesége (1859) Szepessy Katalin révén még egy törvényes gyereke született 1861-ben: Ilona. NAGY Iván 1862. 570. 18 Édesanyja után ágostai evangélikusnak keresztelték. 19 Ennek az esetében igen sajátos, személyes sérelem-motiválta „magyarosodásnak", „aszszimilálódásnak" paradox mivoltát az adja, hogy vér szerinti apja révén igen régi magyar család leszármazottja volt. A két, más-más generációs névváltoztatás (Halász Antal és Halászfy Zoltán) szépen mutatja a réteghez tartozás identitás-szintjeinek korszakolt megkötéseit is: az 1900-as évek környékén még elég volt a magyar önazonosság-tudat vállalása (nemzeti jelleg) - ez megnyilvánult magyar keresztnevek választásában is -, az 1920-as években már a feudális/nemesi múlt reprezentálása is elvárás volt a középrétegek 148