Folia historica 23/2
Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között
19.század végétől, egyfajta tekintélyt sugárzó szerepben, olyannyira, hogy ezt a berendezési módot még a felsőbb társadalmi körök is a polgárságtól vették át. 6 5 A tágasra hagyott belterű helyiségbe került a lakás legdrágább, legelegánsabb bútorzata, a paliszander fából 6 6 készült úriszoba-garnitúra. Hagyományos, a historizmus korában kialakult összetételű darabok alkották 6 7: zárt, üveges könyvszekrény, íróasztal, íróasztalszék, dohányzó- és kártyaasztal, s az ezeket kiegészítő bőr ülőbútor, amely a férfiszobák elmaradhatatlan együttese volt. Négy keskeny karfás karosszék tartozott a kártyaasztalhoz, egy támlás kanapé, két öblös és két széles karfájú karosszék pedig a dohányzóasztalhoz. A helyiség ezáltal bensőségesebbé vált, s kisebb családi-baráti társaságok fogadására volt alkalmas. A garnitúra a két háború közti új historizmus, az ún. történeti modern stílusában készült, melynek jellemzői a nemes klasszicista oszlopok, empire párkányzat és asztal-lábazat, nagy tömegű szekrény voltak. Ez az együttes ennek a stílusnak szecessziós elemeket is hordozó egyik változatát képviseli. A szecessziós jegyek a díszítésmódban — bronz veretek, a székek réz papucsa, a világos borjúbőr kárpitozás - és a letisztult vonalvezetésű formaadásban jelentkeznek. A dohányzóasztal intarziabetétje és szögletes talpa, 6 8 a könyvszekrény metszett üvegbetétje és homlokzati virágfüzér-mintája is ezt mutatja. Utóbbi a francia szecesszió rokokó hagyományaiban gyökerezik. Úgy gondoljuk, hogy egy otthon tárgyainak stílusválasztása a társadalmi értelemben vett önkép egyik megnyilvánulási formájaként is értelmezhető. Ennek a bútorzatnak a kiválasztásában is tetten érhetők a Halászfy házaspár identitásának 6 9 azok az elemei, amelyek a romantikus megközelítésű múlt-szeretetben gyökereznek. 7 0 A többi helyiség racionalitásával szemben feltűnő a férfiszoba nagystílű hangulata, harmóniája. 7 1 Térelrendezése is megosztottabb az egyéb szobákénál. Négy centrális teret különíthetünk el: a társalgás, a játék, a zene és a művelődés /iratrendezés, levelezés helyszíneit. A kiegészítők és az egyéb bútorok is elegánsak, a legjobban megbecsült dísz- és emléktárgyak ide kerültek. Ezek nem feltétlenül értékesek, nem is az számított. A látványon túl a család múltbeli és jelenvaló társadalmi szerepének szimbolikus megjelenítése volt a cél. A falakon a G. I.-ról készült eljegyzési ruhás-briliáns nyakékcs életnagyságú olajképen (Gáspárdy A.) kívül a dévaványai Dévay Zsigmondot díszmagyarban ábrázoló festményt, s „A Duna áttöri a Kazán-szorost" című alkotást helyezték el. A kártyaasztalon a míves kártyadoboz, a dohányzóasztalon az üvegtetejű ébenfa „Herkules fürdői emlék" feliratú cigarettadoboz 7 2 és a réz cigaretta-elnyomó, különféle dobozos szivarral és cigarettával állandó tartozékok voltak. Az íróasztalon márvány íróasztal-készlet állt bronz oroszlánnal. Dévay Zsigmond hagyatékából származott a szoba értékes antik dísze, egy parányi szárnyasoltár. 7 3 - Az apró tárgyak tehát ebben a lakásban is „kinőtték" a vitrinpolcokat, s az összes többi szabad felületet elfoglalták, is, bár már nem a századvég különböző értékeket összemosó halmozásának szintjén. Apró, nagymintás, lila-türkiz árnyalatú siráz szőnyeg borította a parkettát, s bársonnyal szegett türkiz gyapjúripsz függönyszárny és drapéria fogta közre a gyönyörű velencei csipkefüggönyöket. Ebben a helyiségben volt az üveglábakon álló, horgolt terítővel letakart lakkfestésű zongora is Edmund Tuner műhelyéből, demonstrálva a férfiszoba elsődleges fogadó — szalon rendeltetését. Valójában ez a helyiség a ház urának szuverenitását hivatott szimbolizálni. Az ebédlő A lakás másik, reprezentációt szolgáló helysége az ebédlő volt (3. rajz). Vitatott minőségű bútorzata 7 4 ellenére jól képviselte a polgári nívót a bútorokban és a bútorokon tárolt textilek128
