Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

lányának küldött havi apanázzsal s a családi birtokról származó természetbeni juttatásokkal pedig az anyagi biztonságot is. Személye állandó és központi szerepet kap a visszaemlékezésben.

3

2 Az általa megteremtett - és a kéziratban részletesen felsorolt - polgári vívmányok közül H. É. a nyarakat mindig Nagykátán töltő családot legközvetlenebbül érintő intézkedését emeli ki: „Nagyapukám széleskörű összeköttetéseinek és kiváló modorának köszönhetően sikerült elérnie, hogy ezen a vasút ... szempontjából jelentéktelen helyen — a község érdekeit szolgálva - a gyorsvonat megálljon ". Felesége, V.E. származása volt - a családi visszaemlékezés szerint - társadalmilag a legkiemelkedőbb. Az ő elődei képviselték a családban a legkifejezőbb módon az ősi rangot, s általa az úri középosztályt.

3

3 ,,Nagymamáin [Végh Emília] nagyszülei Bécsben, a császári udvarban éltek. Nagyapja V Ferdinánd [1835-1848]

3

4 császárnak volt személyi titkára. Név szerint dévaványai Dévay

3- Zsigmond [földesúr]. Halála után özvegye Herovics Ludovika az összes ingóságait a családi birtokra, Szent Lőrinckátára szállíttatta, és két lányával a <világszép> Ágnessel és Karolával hazaköltözött. Az ő halála után kerültek a [biedermeier] bútorok Nagykátára, nagyapukám házába, mert feleségül vette a Dévay Karolina [1840-1880, meghalt gyermekágyi lázban] és verebt és tassi Végh Imre [1828-1891, kántortanító] házasságából született... Végh Emmát", a három gyermek közül az egyiket. A rendkívül széles látókörű, biztos ízlésű, határozott fellépésű nagymamának családi örökségként Szentlőrinckátán 300 holdas, külön vagyonát képező birtoka volt, több szobás udvarházzal és gazdasági épülettel. A kor szokásaitól eltérően gazdaságát maga irányította. A jegyzői lakás szalonjában elhelyezett női íróasztalát H.E. az akkori viszonyok ismeretében kirívónak, szinte szimbolikus jelentőségűnek tartotta. V.E. fiatalon, szerencsétlen körülmények között halt meg.

3

6 Korai halála a családot, főleg leányai jövője szempontjából, igen hátrányosan érintette. - A birtok további sorsáról egyelőre nem tudunk, de még H. E. idejében is műveltetett a nagyapa földeket, s kijártak a 7 kataszteri holdas szőlőjükbe. Ez a családi ág - főként a végig meghatározó szerepet betöltő Gemperle nagypapa révén - képviselte a Halászfy család számára a stabilitást, a megfelelő társadalmi státust, a jó értelemben vett hagyományőrző konzervativizmust. A család térbeli keretei a vizsgált időszakban A polgári rétegek budapesti területi elhelyezkedéséről még keveset tudunk.

3

7 Amit példánk alapján mondhatunk, az az, hogy a Halászfy család tagjai, mint a konzervatív keresztény középosztály képviselői, különösen kedvelték a hagyományosabb, szolidabb, klasszikusan urbánus, de az új társadalmi ambíciókat is rejtetten magukban hordozó belső városrészeket. Nem a városiasodást, hanem a várost keresték: Budát, a Belvárost, a Duna-partot, majd az ezeknél később kiépülő mágnás-negyedet. Másrészt a modem kényelem és színvonal igényével, szeretetével,

3

8 illetve a reprezentativitással jellemezhetők, amit számukra nem a két háború között épült új épületek - mint például a társasházak és az öröklakások - jelentették, hanem azoknak a belső városi bérpalotáknak az elegáns, legszínvonalasabb lakásai

3

9, amelyek egy korszakkal korábban, de már a modern urbanizációs törekvések keretében jöttek létre. A Halászfy házaspár időközben megszületett két gyermekével - a korábban már említett albérletek, s rövid rózsadombi tartózkodás után

4

0 - 1923-ban költözött be első közös lakásába, az akkori IV. kerület, Váci utca 9. magasföldszint (tkp. I. emelet) 4-be, egy négy szoba, két személyzeti szobás lakásba. Szerencséjük volt ennek a minden szempontból megfelelő lakásnak a megszerzésével,

4

1 mert az 1920-as évek elején Budapesten igazán reménytelen volt a lakáshelyzet.

4

2 122