Folia historica 23/2
Szoleczky Emese: A huszti vár ábrázolás-történetéhez
illusztrálni. A várat nyugat-keleti tájolásban, nem magaslati pontról rajzolja. Ezért is tölti ki a képfelület 2/3-át a hegy sematikus ábrázolása. A várhoz vezető út is említésre kerül ugyan, de nem ábrázoltatik. A falak, bástyák rajza arányos, hiteles. A leírásban keveredik a funkció 6. kép: Ahogyan Franz Jaschke látta Husztot 1810-ben - 15 évvel Kölcsey elölt szerinti és a valós nevet tükröző megnevezés. A szerző a részletes rajz ellenére a várnak összesen 8 pontját számozza és adja meg szöveges leírását. Ugyanezen összeírás még egy északi nézőpontú, a településsel közös ábrázolást tartalmaz. Ez a Nagyszőlősi-hegység lejtővidékéről, az ún. huszti kapu északi elemének környékéről, a hegy oldalából készült. Tájolt. A rajz előterében a Nagyág folyik, a várhegy jobb oldala mögül a Tisza bukkan elő, sőt a várhegy tövében folydogáló Huszt patak is felkerült a rajzra, de a Nagyághoz hasonlóan megnevezés nélkül. A Nagyág mentén, a folyón eszerint 6 malom működött; vízikerekük 5 esetben világosan kivehető. A látkép a mezőgazdaságilag művelés alá vett, Nagyág-menti területet is feltünteti. A huszti oppidum legkorábbi, telepíilésszerkezetileg azóta nagyot változott ábrázolása vázlatos, de nem sematikus: több esetben a ház L alakú szerkezetét, az egymáshoz toldott épületeket vélhetjük felfedezni. A házak tájolása sem egyforma. Az egyes telkeket elválasztó kerítés is felkerült a rajzra. Utakat, legalábbis ösvényeket szintén jelez. Annyiban mindenképp valósághű, hogy a jellegzetes tájékozódási pontokat hitelesen feltünteti. Ezek: * a körítőfallal övezett XIV. századi gótikus alapokat mai napig őrző, eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom. 1594-ben, a tatár betörés idején vették körül kőkerítéssel, ez eredeti formájában a XIX. század végén még látható volt. 2 0 1523/24-től a reformátusoké. A ma ismert két, XVI. századinak mondott félköríves záródású kapuból 2 1 a rajz csupán egyet tüntet fel, azt viszont valamifajta félköríves elővéddel, ami leginkább barbakán-
