Folia historica 23/2

Peterdi Vera: Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között

Peterdi Vera Egy polgárcsalád élete és otthona a Belvárosban és az arisztokrata negyedben a két háború között Esettanulmány Előzmények és szempontok A legújabb koros történeti muzcológiában a megismerés egyik lehetséges módja a terepen végezhető tárgygyűjtés. Előnyei más módszerekkel szemben a résztvevő megfigyelés lehetősége és a személyes kontaktus. Kollégáimmal együtt a terepgyűjtés módszerével ismerhettünk meg egy Ráday utcai lakást és a tulajdonosnőjét,

1 Halászfy Évát (H.É.) 1996-ban. Bár a teljes lakás dokumentálása mellett csak kevés tárgyat hozhattunk el

2 a családi hagyatékként őrzött gazdag, még használatban lévő, de már átrendeződött anyagból,

3 H.É. kutatási céljainkat megismerve, szándékainkat elfogadva, felajánlotta a család általa ismert tárgykultúrájára és tárgyhasználatára vonatkozó nem lebecsülendő tudás- és emlékezetanyagát.

4 Ennek eredménye, immár kettőnk személyes jó kapcsolata révén, három, egyenként 13; 46; 47 oldalas gépelt kézirat,- amely egyfajta élet- és családtörténet, egyben életmód- és tárgydokumentáció is. Ezek szövegét alapul véve, de további beszélgetésekkel, helyszíni felmérések adta forrásanyaggal, családi iratokkal, tárgyakkal és fotókkal kiegészítve, szakirodalmi és korabeli források hozzárendelésével készült ez a tanulmány. Megközelítése ennek megfelelően részint társadalomtörténeti, részint néprajzi-muzeológiai, azaz a jelenből visszafelé haladó tárgyelemzés és oral history. A kutatásnak ebben a kezdeti szakaszában levéltári forrásokat, azaz hagyatéki, közjegyzői okiratokat, az építkezés műszaki dokumentációját még nem használtam. A dolgozat ily módon csupán résztanulmány. Az adott idő-, tér- és társadalmi keretek közt mozgó, ezek alapján értelmezhető anyagot egyetlen szempontból, az identitás-vállalás megnyilvánulási formái alapján elemzem. A szempont-kiválasztás tulajdonképpen kézenfekvő volt, az adatközlőnek a kézirat szerkezetét is meghatározó megközelítéséből adódott. Családjuk történetének azt a szakaszát (19231933) írta meg - a tárgyi anyag, a tárgyhasználat és az életmód bemutatásával -, amikor cs amiben a városi középosztályhoz tartozásuk legjellemzőbben nyilvánult meg. Számunkra ez az életszakasz több szempontból is jól hasznosítható. Egyfelől azért, mert a fővárosi középpolgárság mindennapi élete a két háború közti időszakban kevéssé feltárt. Másfelől, mert szülei éppen ekkor bérelték ki és rendezték be teljesen újonnan lakásukat, így magát az otthonteremtést érhetjük tetten, konkrét keretek közt és struktúrában. A rendelkezésünkre álló adatok segítségével kísérletet tehetünk az életforma és a tudatviszonyok összehasonlító vizsgálatára is. A kézirat formailag leginkább az irányított, felkérésre írt élettörténet,

6 azon belül is az életrajzi elbeszélés

7 kategóriájába sorolható. A speciális forrásanyagként értelmezhető, ebben a dolgozatban csak kiemelt részletekkel megidézett munka a műfaji sajátosságoknak megfelelően személyes, leíró jellegű, aprólékos. Ugyanakkor a kiválasztott elemek alapján rekonstruált, egy-egy témacsoportra, korszakra leszűkített/leegyszerűsített, ezen belül is témaváltogató. Bár döntően szubjektív, érzelmek által irányított, nemcsak az individuumot érezzük belőle fontosnak, hanem a rétegarculat kinyilvánítását, a képviselt réteg önmeghatározását is, amit a forrásszöveg meggyőzően képvisel. A személyes történések, a környezetábrázolás mögött kibontakozik az egyént magába foglaló társadalomkép is.

8 117