Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Orgona Angelika: Domborműves óntányérok a Magyar Nemzeti Múzeumban

ábra). Az az öntőforma, amelyből mindkét tányért öntötték, eredetileg az idősebb Paulus Öhamé volt, ezért Bárányné Oberschall Magda a Magyar Nemzeti Múzeum 1938-as Vezetőjében még az ő munkájának vélte a darabokat.

4 Az öntőformát azonban később - amint azt a jegykönyv az európai múzeumok tucatnyi példányával bizonyítja - Johann Spatz és ifj. Öham is felhasználta. Az idősebb Öham eredetileg ugyanoda tette a mesterjegyét, ahová Spatz, az ifjabb Öham viszont megváltoztatta a helyet. Mivel apa és fia egyaránt B. O. monogramot használt, a két jegy könynyen összecserélhető - valószínűleg ezért tette máshová az ifjabb Öham a maga szignóját. Nem érthetünk egyet Takács Bélával, aki felveti, hogy a 6. ábra B. Ö. mesterjegy esetleg egy Balthasar Öham nevet rejt. „Ha az ifjabb Paulus Öham P betűvel jelzi a keresztnevét, az apja miért írja „B"-vel?"

5 Csakhogy az ifjabb Paulus Öham is többféleképpen jelzi a nevét. A Hintze által ismertetett tíz mesterjegyből nyolc B. Ö., egy P. Ö. és egy Ö. monogrammos. Az idősebb Öhamnak Hintze három mesterjegyét ismeri, kettő B. Ö. monogramos, egy pedig egy В és egy fél О betű. A 7. ábra 8. ábra Paulus--Baulus variánsok egymás mellett élnek ekkoriban. Erre Hintze is utal, amikor az id. Paulus Öham neve után zárójelben odaírja a „Baulust" is.

6 A Feltámadást ábrázoló két tányér mestere a jobb oldali katona mellett található jegy alapján szintén az ifjabb Paulus Öham (8., 9. ábra). Az ötödik tányéron semmiféle jegyet nem találtunk. Lehetséges, hogy nem volt jegye, de az is előfordulhat, hogy épp a mesterjegyes rész hiányzik. Ez a típus (ún. Blumenteller) Hans Spatz (II.) mester nevéhez fűződik, ám többen is készítettek másolatot Spatz modellje nyomán - például Michael Spörl (1649-1672)

7. Hans Nicolaus Spatz (1671-1675)

8, Andreas Mergenthaler (1665—1701 )

9, így nem állapíthatjuk meg biztonsággal a mester kilétét.

1

0 91