Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Ridovics Anna: A Magyar Nemzeti Múzeum habán kerámiái a 17-18. században

gyűjteményünk. A sötétkék mázba karcolt vonalak nyomán előtűnik a máz alatt lévő, fehér színű agyag réteg (engobe), mely a cseréptest durvaságát fedi. A jellegzetes virágminták, szőlőfürtök, madarak, a kétfejű sasos motívumok így fehéren rajzolódnak ki a kék felületen

26 (13.b kép). Az utolsó, későhabánnak vagy poszthabánnak, habanoidnak is nevezett korszakot (18. század 2. fele, 19. század) jelentős mennyiségű, gazdag anyag reprezentálja a Nemzeti Múzeum gyűjteményében. A Felvidéken Trencsénben, Szobotiston, Nagylcvárdon a habán eredetű fazekasok a telepek rekatolizációja után, még a 19. század második felében is folytatták virágzó tevékenységüket. Másutt mesterembereik önálló fazekasként működtek tovább vagy a fajanszgyártó manufaktúrák szakemberei lettek. Az edény fenekén gyakran betűjel utal a készítés helyére, a mesterre és a fül alatt elhelyezett dátum a készítés idejére. A habán kerámia megtermékenyítőén hatott a művészi kerámia és a népi kerámia alakulására egyaránt. De esetenként a holicsi, stomfai fajanszmanufaktúrák visszahatása is megfigyelhető. Módosulnak az edénytípusok, a színvilág, a dekoráció. A tányérok, bokályok típusai mellett kedveltté válik a körte formájú, kiszélesedő nyakú, szűk, ízeit szájnyílású korsótípus (15.d kép). A 18. század közepétől terjednek el a széles, becsípett szájú, rövid vagy hosszabb nyakú hasas kancsók (15.

с kép). A díszítés egyre nagyobb felületen borítja el az edényt, megváltozik a fehér felület és a színek ritmikus aránya (15,b kép). A teljes felületet beborító mintázat keretén belül nagyobb mezőkben, barokk kartusokban virágos, gyakran figurális ábrázolás kap helyet, szántó-vető paraszt, pipázó juhász, katona. A katolikus népi vallásosság hatása jelentkezik az olcsó szentképek, kisgrafikák előképei nyomán megfestett kegykép, népszerű szentek, vallásos témák (Szt. Rozália, Szt. Flórián, Krisztus a kereszten. Piéta, Hétfájdalmú Szüzanya, Szentháromság, Szt. Mihály, M. Magdolna, Szt. Katalin) ábrázolásaival díszített korsókon (16. kép). Jegyzetek 1 A kötetben ennek a habánokra vonatkozó összefoglalónak rövidített változata jelenik meg, csupán egy habán tárgy illusztrációjával. A szöveg néhány helyen egyezik. RIDOVICS Anna: A Kerámiagyűjtemény. 2002. 477^78. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei. Szerk. PINTÉR János. 2 Bővebben, további'szakirodalommal ld. RIDOVICS 2002. 472-473; 477. 3 RÖMER Flóris: A magyar fazekasságról. Arch. Ért. 1876. 135-141.; idézi KRISZTINKOVICH Béla: Az Iparművészeti Múzeum újkeresztény fajanszai. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei III-IV. 1959. 137. 4 Képes Kalauz a Nemzeti Múzeum Erem és Régiségtárához. 1873.; idézi KATONA Imre: A habán kerámia Magy arországon. Bp. 1974. 8. 5 ZSOLNAY Teréz-M. ZSOLNAY Margit-SIKOTA Győző: A gyár és a család története. 1974. 59; KATONA 1974. 8., 87, 197., RIDOVICS 2002. 6 A korabeli (16-17. századi) szóhasználattal „újkeresztyéneknek, morva testvéreknek, fekete németeknek" nevezték a habánokat. 7 PAJER, Jiri: Novokfténské fajánse zc Strachotina. Regionálni Mu/.eum, Mikulov 2001. 8 NÉMETF1 Mária: Ha bánok és más fazekasok Sárospatakon XVI-XIX. sz. Folia Historica 1984. 12. 14-15. 9 KRISZTINKOVICH Béla: Habán inkunábulumok nyomában. Művészettörténeti Értesítő. 1968. XVII. 1-2. 77.; KATONA, 1974. 106-107. KRISZTINKOVICH Béla: Haban pottery. Bp. 1962. 43. 6/b kép. 71