Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében

nokában ravatalozták fel.

3

4 Május 9-10-én Gróf Teleki László gyászravatala állt 8-i öngyilkossága után a múzeum előcsarnokában.-'

5 Az uralkodó 1861. augusztus 22-én feloszlatta a magyar országgyűlést, amely nem tudta elfogadni a bécsi törekvéseket, viszont jelentős szerepet játszott a magyar alkotmányosság fenntartásában, a nemzeti törekvések és a nemzetiségi politikai szemlélet egységesítésében, a kiegyezés előkészítésében.

3

6 A feloszlatott 186l-es országgyűlést követően - bár az újabb összehívására csak 1865ben került sor -, a magyar politikai közvélemény óhaja az alkotmányos parlamentáris rendszer tartós berendezkedése volt. Ennek előfeltételeként újra és újra napirendre került egy országház felépítése. Részint egy, a Pest város tanácsa által szorgalmazott, a régi füvészkertben rövid idő alatt és kis költséggel felépíthető ideiglenes ház terve volt, részint Széchenyi István 1840-es években külföldi tervezők által készített tervei alapján emelt állandó országház tervét is felelevenítették.

3

7 Feltételezhető, hogy az Országos Levéltárban őrzött Ybl Miklós féle évszám nélküli tervek az országgyűlés két házának egymás közelében való elhelyezésére készültek az 1860as években. Az egyik a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermének újból a felsőházi ülések befogadására való átalakításának terve, a másik a múzeum épületéhez építendő toldalék terve a képviselőház számára.

3

8 Ybl Miklós tervei alapján épült fel végül a Sándor utcában (Bródy Sándor u.) az úgy nevezett régi képviselőház eklektikus épülete, kevesebb, mint egy év alatt 1865-66 között, így az 1865-68-as országgyűlésen 1865 decemberében még a múzeumban ült össze a képviselőház, a felsőház üléseit a megyeház nagytermében tartották. De 1865 tavasza óta élénk politikai készülődést 1865-66-ban nagy építkezés és átalakítás kisérte a múzeum épületén belül és a környezetében, kertjében. A képviselőház 1865 decembere és 1866 április közepe között még a múzeumban ülésezett, itt zajlik a felirati javaslat vitája, Deák nagy hatású beszédeket mond, a képviselőház elfogadja a felirati javaslatot, amely kimondja, hogy az 1848-as törvények elismerése és a felelős magyar kormány kinevezése a feltétele minden további lépésnek. Itt hívják életre a kiegyezési törvényeket előkészítő bizottságokat. 1866. április 14-étől a Sándor utcai képviselőházban ülésezik a képviselők háza. A kiegyezés végső munkálatait már itt végzik cl. Az új tanácskozó terem rossz akusztikája júniusban az ülés témája, Deák is kifejti véleményét, segíteni kell, hogy hallható legyen a szó, bizottságot küldenek ki, hogy szakértők közreműködésével adjanak javaslatot.

3

9 Rendszeresen hírlapi téma a két ház elhelyezése, a múzeum 1861-ben még kényelmetlen termét most a felsőház számára kényelmessé tették, ennek költségei 12.000,- Ft-ot tettek ki. Az üléseket félkörívcsen helyezték el emelkedő talajszintre, az elnöki szék és szükséges környezete most is a főajtóval szemben helyezkedett el.

4

0 Az 1867-es kiegyezés idején, s az ezt követő csaknem négy évtizeden át a magyar polgári parlamentarizmus jelentős időszakában, a múzeum dísztermében ülésezett a felsőház. A tudományos, művelődési funkció mellett így a XX. sz. első éveiig a társadalmi és a politikai élet központjában élt és működött a múzeum mint közgyűjtemény, és helyszíne volt a történelmi események, rendezvények sorának. 1902. október 2-án költözött el véglegesen a múzeumból a magyar országgyűlés. „Kedves vendégünk, a főrendi ház is jelen évben mond búcsút a Nemz. Múzeumnak, hogy megszokott régi üléstermét felcserélje az új országházban reá váró fényes helyiségeivel." - írja Szalay Imre A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása és fejlődése a mai napig című bevezető tanulmányában a múzeum száz éves fennállására kiadott tanulmánykötetben 4

1 Az 1902-ben elköltöző ház termét csak az 1920-as években alakítják vissza múzeumi díszterem funkcióinak ellátására. 46