Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében

Körmöczi Katalin Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében A modern polgári nemzetté válás alappillérei a magyar nemzeti intézmények, s közöttük az elsőként létrejöttek a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudós Társaság, a Nemzeti Színház. Megalapításuk a XIX. század első felében a magyar nemzettudat megnyilvánulása volt. A magyar nyelv müvelése, a nemzeti kultúra és a nemzeti történelem kutatása és ápolása céljából életre hívott intézmények működésük első szakaszában, épületeik felépítése előtt, ideiglenesen kijelölt házaikban is betöltötték hivatásukat. Az intézményesen ellátott alapfeladataik mellett társadalomszervező szerepük is nagy jelentőségű volt. A székházak megépítése után a még hiányzó nemzeti intézmények feladatait átvállaló szerep idővel annyiban módosult, hogy az időközben létrejött újabbak működésének adtak teret épületeikben. A tudományos és a művelődési intézmények közös nemzeti, társadalmi és politikai igény által életre keltve, a közös cél szolgálatában évtizedekig létező tervek szerint koncepcionálisan és távlatosan vállalták organikus fejlődésük adott fokán az egymást átfedő szakfeladatokat.

1 A XIX. század első harmadában jellemző szemlélet, amelyet Miller Jakab Ferdinánd, a Magyar Nemzeti Múzeum tudós főigazgatója is vallott: „... a Múzeumban mindannak helye van, a mi az ország javára, előnyére valami módon kiaknázható. Nem lehet tehát száműzni a Múzeumból a nyelvtudományt, a jogot, a politikát, a világi és egyházi történelmet, a természettudományt, a gazdaságtant, az orvostudományt, a vegyészetet, a művészetet sem, hanem ellenkezőleg, minden irányban kezére kell járni a tudományos kutatásoknak."

2 A szaktudományok fejlődése és a nemzeti intézményrendszer kiépülése a XIX. század második felében módosította a szemléletet és a gyakorlatot egyaránt. A 200 éve alapított Nemzeti Múzeum, mint az egyik legkorábban életre hívott nemzeti intézmény, számos tudományos, közművelő, társadalomszervező és politikai intézménynek helyet adó, vagy anyaintézménye volt. A felvilágosodás szellemiségét megtestesítő Museum Hungaricum és a befogadására épített reformkori klasszicista palota a magyar alkotmányos törvényhozás, az országgyűlés közreműködése révén valósult meg. Arisztokrata donátor, donátorok adományához kapcsolódó nemzeti, társadalmi és politikai akarat hozta létre. Ismeretes, hogy az épület már 1844-től, a homlokzati állványok lebontását követően rendezvények sorának adott otthont; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, az Iparegyesiilet kért és kapott helyet az intézmény falai között.

3 A történelem fő sodrába kerül a múzeum épülete és kertje. A földszintjén és első emeletén 1846-ban megrendezett iparműkiállítás kapcsán az Életképek így fogalmaz: "...A múzeum roppant épületében, augusztus 11-ke óta különös nemzeti érdeket s ünnepélyességet terjeszt maga körül."

4 1848 tavaszának pesti eseményei máig ható szimbolikus jelentőséggel ruházták fel lépcsősorát és mellvedjét.Majd 1848 júliusától több, mint egy fél évszázadon át, a mai országház felépüléséig, a magyar országgyűlések színhelye volt a múzeumpalota díszterme. A 12 pont követelése és az 1848-as áprilisi törvények IV. tc.l. §-a a népképviseleti országgyűlés színhelyéül a polgárosodó Pestet, 1848-ban már az ország fővárosa szerepét betöltő várost jelöli meg. Pestnek korábban nem volt ilyen funkciója, és erre a feladatra rendelt épület sem állt a városban.

6 Felépítésének szándéka az 1840-cs években Széchenyi István tervei között szerepelt, és működött egy, az országházépítését előmozdító bizottság is.

7 Széchenyi országházépítő terve nem valósult meg. Az 1848. július 2-ára összehívott országgyűlés két házának színhelyéül a pesti Redout nagytermét és a Nemzeti Múzeum dísztermét jelölték ki. Széchenyi, mint közmunka és 41