Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A magyar királyi Szent István rendi ornátus magyarországi története és emlékei
koronáról függ alá, zöld zománcos talpas szárral, középen fehér kör keretben az arany betüs felirat, középen a magyar címer, kettős keresztjének kétoldalán a királynő monogramjával. A nagykeresztnek öltönyön viselhető kicsi példányát, a decoratio mi no r-t 1908-ban létesítették, és az Éremtár tulajdonába került belőle egy, mely Tisza István tulajdonában volt egykor, a Károlyi családtól pedig a kitüntetés miniatűr példánya került a múzeumba. 3 4 A középkeresztes öltözék egyszerűbb, a dús arany hímzés helyett arany paszomány szegélyezte a ruhadarabokat. A társasági ruhához hordott középkeresztje vörös - zöld csokorra kötött selyemszalagról függött, formai megoldása hasonló, csupán kisebb léptékű, mint az első osztályú kitüntetés. 3 5 A kiskeresztes öltözéket az előzőnél keskenyebb arany paszomány díszíti. I. Ferenc József apostoli magyar király és osztrák császár nagymestersége alatt 1867-ben 1025-ként Eötvös József, 1030-ként Arany János, 1875-ben Kandó Kálmán, a millenniumkor egymást követően Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula és Lötz Károly, 1910-ben Mikszáth Kálmán, 1912-ben Szinyci Merse Pál munkásságát jutalmazták a kiskereszttel. Ez méretben különbözik az előző osztályú kereszttől, és háromszögre hajtogatott, vörös-zöld ripszselyemszalagra fűzték föl. Török Kálmán vezérezredes, Munkácsy Mihály és Szinyey Merse Pál III. osztályú kiskeresztjét őrzi az Éremtár. 3 6 Az osztrák császárok és királyok által alapított rend közül kettőt, a katonai és polgári rendet Mária Terézia, a Vaskorona rendet és a Lipót rendet I. Ferenc alapította. Mindkettőnek ismert a tervezője: Joseph Fischer (1769-1822) udvari rézmetsző és dekoratőr a Lipót rend, az osztrák császári Vaskorona rend díszöltözetét Philipp von Stubenrauch (1784-1848), az udvari színház kostümdirektora tervezte. 3 7 Bár a Szent István rend ékruhájának ismeretlen a tervezője, elmondhatjuk, az ötletadók tetszetősen válogatták meg a színeket és formákat is: merítettek az ókor és a középkor sajátosságaiból és utaltak a magyar hagyományokra is. A Szent István Rend alapítása, majd 1771-ben a Szent Jobb Budára hozatala része volt a Mária Terézia idejében újjáéledő Szent István kultusznak. A rend jelentőségét hangsúlyozta Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) megbízatása is, aki a magyar Udvari Kancellária tanácstermének mennyezetén a Szent István Rend első ceremóniáját megörökítette. Műve 1768-ban készült el, merőben más felfogásban, mint a korábban említett Mcytens kép. Maulbertsch oszlopos, árkádos térbe állította a földi szereplőket, baldachinos trónuson, nagymesteri díszben til a királynő, és éppen a nagykeresztet nyújtja át az első kitüntetettnek, Batthyány nádornak. A gróf mögött Esterházy Ferenc és Hatzfeld gróf állnak a rend ornátusában, de résztvevője a jelenetnek a később, 1766-67-ben kitüntetett Grassalkovich Antal gróf is. A csoport fölött kinyílik az égbolt, az égi szereplők is bekapcsolódnak a történésbe. Allegorikus férfi- és nőalakok jelenléte utal a királynői erényekre, ezáltal a jelenetet elvonatkoztatva a valóságtól, a festő müvével a kitüntetteknek és a jó uralkodás megdicsőülésének is örök emléket állít. 3 8 Jegyzetek 1 LAKATOS Sarolta: Rendjelek és kitüntetések a Jósa András Múzeumban. Nyíregyháza, 1994.12. 2 Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke gyűjtő és szervező munkája nyomán rendjelek, kitüntetések és rendi öltözetek kerültek a múzeumba. Vö. LAKATOS 1994. A mű szerzője vezeti a múzeum Kállay - gyűjteményét, szíves közlése nyomán tudhatjuk, hogy rendelkeznek a szuverén máltai lovag rendi öltözeteivel, két cucullával, egy tiszteleti lovagi, 179
