Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tompos Lilla: A magyar királyi Szent István rendi ornátus magyarországi története és emlékei

Az alapszabály 9. cikkelye szerint a rendi tag:.. .a Rend nyilvános ünneplései alkalmával egy hosszú, felül bő, alul pedig szűkre szabott ujjakkal ellátott, hermelinnel prémezett, karmazsinvörös taffotával bélelt zöld bársonyból készült, földig érő vitézköpönyeget öltsön magára. Az alsó köntös és a Rend süvege karmazsinvörös bársonyból készült, emez pedig hermelinnel prémezett s kócsagtollakkal, melyek egy vörös és zöld hüvelyben vannak beszúrva, ékesített légyen. A közép- és kiskeresztesek öltözéke egyszerűbb, az egyes ruhadarabokat a hímzés helyett paszomány szegélyezi, a középkeresztesekét szélesebb, a harmadik osztálybéli öltözékét keskenyebb.

1

0 Alapításkor 20 nagykeresztes, 30 középkeresztes és 50 kiskeresztes ornátust készítettek, azokat a rend saját ruhatárnokára bízták. 1796 óta Joseph Schuhmann szabó gondozta a díszöltözékeket, aki 1811 után az Aranygyapjas Rend ruhatáráért is felelt. A Mária Terézia által alapított, a bécsi Hofburgban lévő udvari ruharaktárban a Montour Depotban őrizték a rendi ornátusokat. Ebben az épületben ma a Kunsthistorisches Museum ruhagyűjteménye - az eredeti nevét megtartva - működik." Ma az ornátusokon kívül díszöltözékeket, díszmagyarokat, egyenruhákat és udvari lakájlivréket is őriznek. Az I. világháborút követően hosszú egyeztetés után a száz ornátusból ötöt hagytak meg Bécsben, a többi kilencvenötöt Magyarországra szállították, és a budai királyi várban helyezték el. A második világháború során a várat lebombázták, a berendezés tönkrement, a rendi öltözékek - úgy tűnt -, teljesen megsemmisültek. A háború után a veszteségeket felmérték, a bombázás és a tűzvészek okozta hatalmas károkról jegyzőkönyvek adnak hírt: a várpalotában, a kerti építményekben elszenvedett kár összege a teljes érték több mint ötven százalékát tette ki, a belső berendezésekben és műtárgyakban történt veszteségeket felsoroló jegyzékben megtaláljuk a várban őrzött Szent István rendi díszruhákat is. A leltározók az öltözetek minden egyes darabját külön tételnek írták, ezáltal az I. osztályú ornátusból 40 darabot (1.6000.000 pengő értékben), a II. osztályúból 80 darabot (2.400.000 pengő értékben), a III. osztályúból 183 darabot (3.660.000. pengő értékben) számoltak össze. A jegyzékekből tudhatjuk meg azt is, hogy itt őrizték Mária Terézia nagymesteri díszöltözékét is, az értékét 600.000 pengőben állapították meg.

1

3 Elgondolni is fájdalmas, hogy ebből a háromszázhárom darabból kettő és két kisméretű töredék, amely ma - tudomásunk szerint Magyarországon található. Az öt teljes ornátus, amelyek Bécsben maradtak átvészelték a háborút, azóta több kiállításon bemutatták azokat, így ma is megcsodálhatjuk a minden részletükben remekül megkomponált öltözeteket. A Szent-István rendi ornátus nemzeti múzeumbéli története, mint korábban említettük 1947-ben kezdődött. Egy piarista szerzetes hozta be a múzeum Régészeti Osztályára azt a váll-leplct, az ornátus elülső részletét, melyet takarítónője miseruhának vélve mentett meg, és adott át neki megőrzésre.

1

4 A váll-lepel, azaz skapuláré karmazsinvörös bársonyból készült, formája aszimmetrikus, ívelt, szegélye karéjos, körben dús aranyfonalas hímzés, hajló pálmaágakra felfűzött tölgylevelek díszítik, a felületet leveles tölgyágak hálózzák be. A tölgyfalevéldíszt ókori mintára a királynő választotta, mivel a római polgárokat érdemeikért tölgylevelekből készült koszorúkkal jutalmazták. A váll-lepel bélése a bársony színével egyező selyemtaft. A skapuláré felerősítésére a háton gombolódó hátrészt készítettek, ezáltal az fölvehető, és pántokkal a köpeny is hozzáerősíthető. Műtárgyunkban bclévarrott, szakadozott papírlapon S. Exzellenz Herrn Graf von Metternich Minister olvasható. Ezek szerint Metternich-Winneburg Ferenc gróf viselte azt, aki 1780-ban száznyolcvannegyedikként mint nagykeresztes nyerte el a kitüntetést. /1-2. kép / Az ornátus története negyven év múlva, 1998-ban folytatódott, mikor egy nagykeresztesi öltözék gallérjához is hozzájutott a gyűjtemény. Négy évtizedig őrizte a család a királyi palota rendészéként dolgozó édesapjuk által menekített darabot,

1- Formai, technikai megol173