Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"
emlékkultusz előzményeként értelmezhető, Triste rudus Visegrádi" feliratú ábrázolás, illetve az 1494-es visegrádi koronaőri tábla rajzán kívül Bél Mátyás Notitiájában található a „legkorábbi ismert, nyomtatásban közzétett hazai sírkőillusztráció" 6 9 (IV. kötet 624.) is, Cerndel György kamaragróf Selmecbányái sírkövének rajza. A Scriptores I. kötetének I. részében található, a Képes Krónikából átvett, „átírt" jelenetek (17. kép) és iniciálék, melyek a Thuróczy-krónika szöveget illusztrálták, nem csak a középkori krónikák képeinek funkcióit vették át - vagyis, hogy kiegészítsék, értelmezzék a szöveget - hanem a modern értelemben vett történeti ikonográfia csíráiként is felfoghatóak. Valószínű ugyanis, hogy a szerző a képeket a Mátyás uralkodása alatt íródott Thuróczykrónikában bemutatott korszak képi forrásaiként, „hiteles" dokumentumaiként szándékozott közölni - igaz, az egy évszázaddal korábban keletkezett ún. bécsi Képes Krónika metszetei nyomán. Természetesen nyilvánvaló anakronizmus lenne a modern történeti ikonográfia 70 követelményeit számon kérni Schwandtnertől, de az, hogy a közölt forrás keletkezéséhez közeli időszakból származó képeket használt illusztrációi alapjául, jelzi, törekedett rá, hogy az olvasók képet kapjanak a középkori viseletekről, épületekről, fegyverekről stb. 7 1 Az ikonográfiái hagyományok továbbélése itt is megfigyelhető: Keresztury József De Veteri Instituto Rei Militaris Hungaricae ac specimen de Insurrectione Nobilium című, Bécsben 1790ben megjelent könyvének Franz Assner által készített címlap előtti metszete („A hunok bejövetele Pannóniába") a Scriptoresben megjelent illusztrációt követi. 7A hiteles képes forrás iránti igény erősödését jelzik azok a sematikus rajzok, melyeket Schwandtner Jakob Bongarsiusnak az erdélyi antik feliratos köveket ismertető írása nyomán közölt. Az I. kötet II. részében a XXIV. fejezetben szereplő „Transylvanicae inseriptiones veteres nonnullae...A. Jac. Bongarsio olim collectioni suae Scriptorum Rerum Hungaricarum..." című forrás mellett - az eredeti mű nyomán 7- - 35 rajzos és 11 szöveges felirat található (874-888.). „Történeti ábrázolással" - királykoronázási jelenettel - találkozunk a Pozsony megye leírásához mellékelt, N. B. Belau által rajzolt, Joseph és Andreas Schmutzer által metszett, „Patrio ritu" feliratú, a magyar címerrel és a koronával díszített illusztráción (Notitia I. kötet 75.). Önálló uralkodóportrék viszont sem Bélnél, aki pedig sokszor közöl önálló, hosszabb életrajzokat, sem Schwandtnernél nem szerepelnek. A Mausoleum hagyományát követő Corpus Juris-kötetekkel ellentétben a történelem folyamatát náluk úgy tűnik, már nem az uralkodók vagy a híres politikusok sora jelenti, 7 4 hanem az ország, a nemzet történelme; ezt jelzi a történeti és irodalmi toposzok képi megjelenítésének dominanciája az illusztrációk között. * Mind Bél, mind Schwandtner történeti müveinek illusztrációi között találunk látképeket, vedutákat, illetve életképi jeleneteket is. A Notitia első kötetének Pozsony megyét ismertető fejezetét Mikoviny Sámuel két, különböző nézetből felvett rézmetszetü pozsonyi látképe vezeti be. A pozsonyi vár látképével a Notitia több illusztrációján találkozunk: Bél Mátyás portréján kívül Pozsony megye allegorikus jelenetekkel díszített térképén (I. kötet 75.) vagy a korábban említett, Marsot és Minervát ábrázoló fejezetkezdő díszen (I. kötet 1.). A török háborúk időszakából vett életképi jelenet - török zenészek játékával kísért vitézi viadal díszíti a Scriptores-ben Zermegh János könyvének utolsó lapját. (II. kötet I. rész, 415.). 7 5 A zsáner- és vedutaábrázolások, illetve a 17. századi európai topográfiai törekvések 76 hagyományának továbbélése figyelhető meg a Scriptores invcnciózus, gyakran humoros vagy groteszk képi megoldásokat mutató iniciáléin. Andreas Nunzer fantáziadús „minigrafikáin" nyomát sem találjuk az allegorizálásnak, az emelkedett hangvételnek. Az alkal159
