Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"

(5. kép). Mária Terézia portréja mellett a „Vitám et sangvinem" jelenet és - a pozsonyi vár előterében - a koronázási kardvágásokat végző uralkodónő látható.

1

3 A jezsuiták nagyszombati egyetemi nyomdájából kikerülő mű illusztrációinak első, nagyobbik része tehát - úgy tűnik - nem öncélúan ábrázol kegyetlen, kriminális jeleneteket. Mintha a metszetek megrendelője, programadója - talán a törvénykönyvet összeállító Szegedy János - ezekkel az ábrázolásokkal azt akarta volna hangsúlyozni, hogy a Habsburgházi uralkodók előtti időszak hazai történelme törvénytelenségekkel, kegyetlenségekkel, anarchiával és pártharcokkal volt terhelve. A 6. ikonográfiái „újítás" - tudniillik az, hogy II. Lajos portréjának egyik jelenetén a mohácsi harcmezőn a lováról a Csele patakba bukó uralkodó látható

1

4 (3. kép) - mintegy tragikus betetőzése az illusztrációk szerint békét, dicsőséget és fellendülést hozó Habsburg-uralom előtti anarchiának.

1

5 „Békés" jelenetekkel ugyanakkor középkori uralkodó-portrékon is találkozunk - elsősorban azoknál, akik tevékenységének, életének megítélése egyfajta történeti toposzként hagyományozódott tovább. A két angyal által megkoronázott Szent István először a Thuróczy Krónika augsburgi kiadásában tűnik fel, ez a motívum él tovább mind a Mausoleumban, mind a Cotpus Jurisban. Korábbi ikonográfiái hagyományokra vezethető vissza a könyvvel, püspöksüveggel ábrázolt Könyves Kálmán-portré

1

6 is. A Mausoleumban is szereplő csatajelenet, várostrom mellett a Corpus Juris 6. Mátyás király Corpus Juris Hungarici, Nagyszombat, 1751. metszetének „újítása", hogy Mátyás király portréjának másik oldalán a Corvina könyvtár látható (6. kép). Ez az ábrázolás minden bizonnyal összefüggésben van a tudományosság (általánosabban véve a művelődés) 18. századi felértékelődésével, melyért mint köztudott - a jezsuita történetírók, forráskutatók, tudósok oly sokat tettek. A fent vázolt „kriminális" tendencia csupán egy képnél fordul meg: míg a Mausoleum I. Károly portréjának háttere - a Képes Krónika nyomán - a Zách Felicián-féle véres merényletet ábrázolja, addig a Corpus Juris I. Károly portréján bányászati és pénzverési jelenetek láthatóak, illetve - a portré ovális keretének két oldalán - bőségszarúkból kiömlő aranypénzek. A Corpus Juris metszetein számos, az egyházi életre utaló, illetve a keresztény vallásból vett ikonográfiái elemet találunk. Az I. Andrást ábrázoló kép jobb oldalán templomépítési jelenet látható (1. kép). Az országot vagy az uralkodót segítő Mária alakja

1

7 több ábrázoláson feltűnik: Szent László arcképének egyik oldalán ovális keretben látjuk Máriát a gyermek Jézussal,

1

8 nyilvánvaló utalásként arra a középkor óta népszerű toposzra, mely Szent Lászlót Szűz Mária lovagjaként, vitézeként említi. Nagy Lajos portréjának hátterében a máriazelli kegyképhez fűződő legenda ábrázolásán egy hadisátorban alvó alakra Mária és a gyermek Jézus égi képéből hullik alá a dicsfény sugara.

1

9 Kereszt, olvasó, angyalok, oltár előtt imádkozó királyok, stb. - gyakran láthatók a Habsburg uralkodók portréin is. 148