Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Papp Júlia: „Ob Hungariam pacis et belli artibus illustratam"

Papp Júlia „Ob Hungáriám pacis et belli artibus illustratam" (Történelemábrázolás és történeti allegóriák 18. századi könyvillusztrációkon) Bár a hazai könyvészeti

1 és művészettörténeti kutatás

2 eredményei már megteremtették a feltételeit egy olyan számítógépes adatbázisra épülő, teljességre törekvő metszet-katalógus összeállításának, mely a 15-18. századi magyarországi és külföldön megjelent magyar vonatkozású kiadványok illusztrációit rendszerezné, a corpus létrehozása egyelőre késik. Az illusztrációkat kronológiai és ikonográfiái rendszerezésben feldolgozó katalógus pedig - a 19. század elejétől kiadott európai metszetgyűjteményekhez hasonlóan5 - itthon is a történeti kutatások nélkülözhetetlen segédeszközévé válna. Alapvető forrása lenne azoknak a kutatásoknak is - szerzője szándéka szerint közéjük tartozik ez a vázlat is - melyek a könyvillusztrációkban tükröződő különböző történelemszemléleteket, történelemértelmezéseket vizsgálják. * Míg a középkori krónikákban és az újkori történelmi, topográfiai, jogi, egyháztörténeti stb. publikációkban található történeti illusztrációk tudományos vizsgálata korábban elsősorban a hazai és külföldi előképek összegyűjtésére, az ikonográfiái hagyomány kutatására irányult, az utóbbi időben megélénkülő művészettörténeti érdeklődés az illusztráltatási szokások változásának, illetve az illusztrációkban kimutatható, az írott történelem értelmezésére irányuló egykori szándéknak a vizsgálatára is kiterjed."

1 A történelem értelmezésének szándékával mára 14. század második felében keletkezett ún. bécsi Képes Krónika illusztrációsorozatában is találkozunk. Az uralkodói portrék (imago) és a történetábrázolások (história) sorozatának együttese „a magyar történelem több formájú és lényegii kifejtésére alkalmas. A históriából mindenekelőtt a magyarok történetének egy, a mondavilágot is magában foglaló lovagregényféle feldolgozása bontakozik ki. A narratív képsor emellett még számos szál" - pl. az uralkodói legitimitások és illcgitimitások története, a nemesség jogainak, kiváltságainak megalapozása, hadkötelezettsége, stb. - végigvezetésére is alkalmas.-"

1 A Képes Krónika szövegétől eltérő történelemszemlélet bontakozik ki a Thuróczykrónika 1488. évi brünni kiadásában szereplő illusztrációsorozatban. „Míg a Krónika szövege szerzőjének középnemesi szemléletét, történelemfelfogását tükrözi, főként a brünni kiadás illusztrációi révén a magyar nemzet történetét lényegében az uralkodók történetében látja (...) a Mátyásnak dedikált augsburgi variáns képsora szakít ezzel a szemlélettel, és közelít a szerző által képviselt nemesi irányzathoz."

6 Az „imago" és a „história" ábrázolási hagyománya, mint például a hunok fejedelmeinek, a magyarok kapitányainak és a magyarországi királyoknak ideálképeit, illetve képmásait tartalmazó Nádasdy-félc Mausoleum (Nürnberg, 1664) ábrázolásai

7 vagy a 18. század közepén a nagyszombati egyetemi nyomdában megjelent Corpus Juris metszetei jelzik, a 17-18. században alkalmanként egy képen belül egyesült: az uralkodói portrék hátterében egykorú történeti jelenetek kerültek ábrázolásra. 145