Folia historica 23/1

I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez

várost, a várat pedig ostromzár alá vonták. Malvezzi, látva helyzete tarthatatlanságát, tárgyalásokat kezdeményezett a vár feladásáról. II. Rákóczi Ferenc által megbízott Szentpéteri Imre borsodi főispán

13

5 és a várparancsnok hosszas alkudozás után, 1704. augusztus 23-án pecsételték meg a vár átadásáról szóló okmányt.

13

6 Az ágyúkat és egyéb hadfelszerelést tételes jegyzékben adták át a kurucoknak. A jegyzékből kiderül, hogy ekkor összesen 13 harcképes ágyú volt a bástyákon. 3-3 löveg állt a korábban Korláth-bástyának nevezett Breshe-bástyán, a Sáros-bástyán és a Scharfen Eck bástyán, míg a kapubástyára (Picken Bastion) és a korábban Wesselényi-bástyának is nevezett Új-bástyára csupán 2-2 jutott. A Sáros bástyán további három mozsárágyút helyeztek el, míg az egyetlen üzemképes „Haubitz"-ot a kapubástya kazamatájában állították fel. Négy seregbontó, többcsövű „orgona" is volt a várban, melyek közül kettő a Sáros bástyán, l-l a Scharfen Eck és Picken bástyákon nézett farkasszemet az ostromlókkal.

13

7 Mivel a vár stratégiai jelentőségét elveszítette, 1707. elején a fejedelem elhatározta lerombolását. A falak felrobbantását Lemaire francia hadmérnök végezte el ez év áprilisában, шипkaerőrőről a vármegye gondoskodott.

13

8 A feltárások eddigi eredménye szerint legsúlyosabban a bástyák sarkai közelében rongálódtak meg a falak. A robbantás azonban nem pusztította el a kulcsfontosságú pontok közötti falszakaszokat. E falmaradványokat alighanem a helyi lakosok bontották cl rövidesen, hogy építőanyaghoz jussanak. Kőfalak már a XX. század elején sem látszhattak, mert Szendrci'

3

4 máskülönben bizonyára megemlítette volna azokat. Szendrő Felső vára egyike volt azon kevés, ám annál meghatározóbb jelentőségű kora újkori erődítésünknek, melyek felépítésekor a középkori eredetű épületek toldozgatása helyett teljesen új létesítményt emeltek. Bár kezdetben a korszak több jelentős új erődítésével megegyező módon vízi vár kiépítésével próbálkoztak, utóbb kénytelenek voltak a domborzat által nyújtott lehetőségek kihasználásával felépíteni az új erődöt. A domborzat és a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége azonban korlátokat is szabott: a déli oldal kisebb méretű bástyái csak aránytalanul nagy ráfordítással lettek volna bővíthetők. Az építkezés így is csak rendkívül vontatottan haladt előre, hisz az 1590 körül elkezdett védőöv végleges igényű kiépítésére csupán 1670 körűire került sor. Az európai összehasonlításban már építésekor elavult erődítmény a magyarországi háborúkban elegendően korszerűnek bizonyult: ostromtüzérség csupán egy ízben, 1645-ben próbálta megadásra kényszeríteni, s ekkor is hiába. A várban folyó feltárásoktól újabb adatokat remélhetünk az Oszmán Birodalommal szemben felállított végvárrendszer anyagi valóságáról. Jegyzetek A tanulmány módosított és rövidített változata a település monográfiájában megjelent szövegnek (TOMKA 2002a, 125-164). 1 FÜGEDI 1977, 197 a vár építését 1332 utánra teszi, mivel ez évben a várat nem említik. 2 ENGEL 1996,425. 3 Zs II/l, 642 (nr. 5099). Néhai Máté várnagy apósa az 1275-84 között említett Lapispataki Vejtech volt. Ha az oklevélben foglaltak megfelelnek a valóságnak, akkor Máté a XIV. század elején, de legkésőbb a század első felében élhetett. Ez a bizonytalan említés egyben a szendrői várra vonatkozó legkorábbi nyom. 4 NOVÁKI-SÁNDORFI 1992,49-50. 5 GYÖRFFY 1966, 784. 6 ENGEL 1977, 216. Az eladományozást 1387-1392 között tartja valószínűnek; Fügedi Csánki adatát tévesen értelmezve írta, hogy 1370-ben már a Bcbekeké (FÜGEDI 1977, 197) 118