Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez
uralmát, vagy legalábbis az erdélyi hatalom jelentős befolyását jelzik az egyelőre sajnos csak töredékesen előkerült stilizált Bethlen-címert ábrázoló kályhacsempék. Roskoványi László alkapitány 1623 júliusában a várak elhanyagoltságát panaszolta Széchy György felsőmagyarországi főkapitánynak: az ágyúállások, valamint a falak tetejére helyezett, földdel töltött kasok sem a Felső, sem az Alsó várban nem voltak megfelelő állapotban. 8 8 Ez év végén kelt a vár korábbi főkapitányának, alsókálosai Korláth Istvánnak végrendelete, melyben meghagyja, hogy testét a szendrői temetőben helyezzék nyugalomra, és sírja fölé fakápolnát emeljenek, melyet ellenséges ostrom esetén könnyen lerombolhatnak. 8 9 Mivel ostrom esetén a kápolna a védők számára hátrányt jelentett, feltehető, hogy a temető már ekkor a Felső vár közelében, a hegy oldalában volt. 1625-ben visszakerült a vár a Habsburg kormányzat kezébe: márciusban már Osgyáni Bakos István a főkapitány. 9 0 A XVI-XVII. században rendszeresen katonai, igazgatási és építészeti szakértőkből álló bizottságok ellenőrizték a végvárak állapotát: 1631 novemberében Tasy Gáspár és Franciscus Guyot de Montcour Johannes Landi fundator társaságában indultak Szendrő vizsgálatát is magában foglaló szemleútra. 9' Egy év múlva Landi feljegyzéssel fordult Mclith György és Bercsényi Imre szepesi kamarai biztosokhoz, melyben többek között leírta a Szendrőben uralkodó állapotokat is: két éve rendelkezésre áll kő, mész és 800 Ft készpénz, mely elegendő lett volna egy megkezdett bástya befejezéséhez, de a főkapitány mindent saját építkezésére fordított. 9- Ezek szerint Szcndrön félbemaradt bástya állhatott valahol az 1630-as években. A leírásból nem derül ki, de feltehető, hogy nem a stratégiailag jelentéktelen Alsó várra, hanem a Felső várra vonatkozik a leírás. Alább az 1660-as évek ábrázolásain látni fogjuk, hogy a felső vár kiépítése még a XVII. század második felére is áthúzódott. Borsod vármegye követe az 1634-es országgyűlésen azt kívánta, hogy a 500 gyalogos és 500 lovas állomásozzék Szendrőben, a vár építésének költségeire pedig küldjenek pénzt. 9 3 1639 őszén Johann Le Dcntu hadmérnök járta be a felsőmagyarországi várakat. A szemlézett várakat lerajzolta, s с rajzok nemcsak a következő fél évszázad várábrázolásainak képezte - gyakran félreértelmezett, eltorzított - kiindulópontjait, hanem a modern történeti kutatásnak is fontos forrásai. Szendrőről két rajz is készült: az egyik nyugatról, a másik északról (6-7. kép). A Felső vár mindkét rajzon távoli, apró foltocskának mutatkozik, ám az kiderül az ábrázolásról, hogy a központi torony és a bástyás falöv már állt ekkor. A bástyákkal megerősített alsó vár tűnik fel leghatározottabban a kép középső részén. Jól látszik a Bódva ágai által szétszabdalt település, melynek keleti részében sejtjük az ekkor már bizonyára polgári lakosság által használt német várost. 9 4 I. Rákóczi György fejedelem felvidéki hadjárata idején Szendrő ismét országos jelentőségű események sodrába került. A fejedelem 1644 március 29-én kerítette Szendrőt hatalmába 9-" 1. Május 18-án azonban a császári hadak Christoph Pucheim és Esterházy Miklós vezetésével visszafoglalták 9 6 és erős örséget helyeztek cl benne. Rákóczi ellentámadása során a vár őrsége ellenállt. Huszár Mátyás vezette Szendrő ostromát, ami elsősorban csupán az erősség körbezárására korlátozódott. 9 7 Az újjászervezett császári sereg elől az erdélyiek visszahúzódtak, és 1644. szeptember 5-én Szendrő ostromáról is letettek. Götz fővezér csapatai két nappal később érték el a várat. Október elején a Gömörbe vonuló Götz serege ismét Szendrőben járt. 9 8 Szendrőt 1645 kora tavaszán Gyulai Ferenc és Gaudi András vezetésével ismét körülzárták a hajdúkból, magyar, német és székely gyalogosokból, valamint erős tüzérségből álló erdélyi egységek. 9 9 Az Alsó várat a támadók elfoglalták 10 0, de a Felső vár ellenállt. Rákóczi kiváló tüzérsége éjjel-nappal lőtte a Felső vár falait, és szinte földig rombolta a röviddel azelőtt kiépített keleti bástya egyik szárnyát 10 1 (nyilván a Várhegy lankásabb oldala felé néző északkeleti Kapu- avagy Szent Gábriel bástya északi és nyugati oldaláról van szó). 110
