Folia historica 23/1
I. Tanulmányok - Tomka Gábor: Adatok a szendrői kora újkori erődítések építés- és hadtörténetéhez
ágai által közrefogott sík területen fogtak hozzá egy új, bástyás erődítmény létesítéséhez. Ezt az új várat említhette Johannes Rueber kassai főkapitány 1576-ban „das neue Schloß"ként 5 2. A vár helyét azonban valamely okból hibásan jelölték ki: nem tudni, hogy esetleg a tervező tapasztalatlansága, a Bódva mocsaraiban való túlzott bizodalom, a haditechnika rohamos fejlődése, vagy egyéb okok játszhattak közre, ám két évtized szorgos munkájával és tetemes anyagi ráfordítással teljesen védhetetlen katonai objektumot sikerült létrehozni. így érthető, hogy az építési számadásokban gyakran panaszkodnak arra, hogy az árokban víz fakad fel, s a zsilipek említése sem meglepő. Ezeket a kitételeket aligha tudnánk akkor megmagyarázni, ha a Felső vár építésére vonatkoztatnánk. A téglafclhasználás is érthetővé válik ily módon: az eddigi ásatások arra mutatnak, hogy a Felső várban csak igen korlátozott mennyiségben használtak falazótéglát. Károly Gusztáv baden-durlachi őrgróf a XVII. század végén összcállíttatott egy főként magyarországi várakat bemutató váralaprajz-gyüjteményt, melyben fennmaradt egy térkép, amely Szcndrőt és környékét ábrázolja. 5 3 A térkép jobb oldalán, a településtől északra egy korszerű, előmüvekkel és öt fülesbástyával ellátott erődítményt ábrázoltak. Ez minden bizonnyal csupán terv maradt, s esetleg azt jelzi, hogy a hasznavehetetlen második vár helyett újabb, bár továbbra is a völgybe helyezett erősséget terveztek. ? 4 A térkép bal oldalán az Alsó vár, a Német vár, valamint a település többi részlete látszik (1. kép). Mivel az itt jelzett településrészek könnyűszerrel azonosíthatók Szendrő 1816-ban készített térképén—, sőt a modern 1:10000 léptékű térképeken is (2. kép), az ábrázolásnak ez utóbbi része hitelesnek tűnik. A szondázó ásatás során az Alsó várban a térképen jelölt helyen előkerült az északi várfal nyugati szakaszának egy része, valamint a déli fal visszabontott alapozása, s ez megerősíti az ábrázolás részleteinek hitelét is. A térkép eredetijét a bemutatott építmények alapján a második erődítmény (Német vár, Földvár) kiépülése utánra, de a Felső vár felépítése előttre keltezhetnénk, s így megmagyarázható volna a hegyen épült erődítmény hiánya, illetve a tervezett szabályos alaprajzú erőd feltüntetése is. E XVI. század végi datálásnak azonban ellentmondani látszik az Alsó vár északi fala nyugati részének részleges régészeti feltárása. A közvetelnül a sziklára épült fal melletti legkorábbi feltöltési rétegből előkerülő kályhacsempetöredékek a XVII. század második feléből, végéről származnak. Johann Le Dentu 1639-ben készített ábrázolásán a kérdéses helyen fal nem látszik. A két utóbbi adat a fal építését, s így a térkép készítését is, inkább a XVII. század második felére valószínűsíti. 103 1. kép: Az Alsó vár és a Német város alaprajza (Kisari Balla 1998. 110 nyomán)
