Folia historica 22

II. Közlemények - Patay Pál: Történelem a harangfeliratok tükrében

évi harangján már ÖNTÖTTE CHRISTIAN LEBRECHT KASSÁN volt olvasható (Tarcal, ref.,)

6

2. A győri Caspar Mendel fia, aki mostohaapja Josef Gsehlössl halála után 1818-ban lépett apja örökébe, már kizárólag Mendel Jánosnak nevezte magát. Ugyancsak figyelemre érdemes egy Halléban született mester feliratainak változása. Az 1800-ban megnyitott műhelyében öntött harangokon ez áll: GEGOSSEN IN PEST VON HEINRICH EBERHARD (Pesten öntetett Heinrich Eberhard által - Rétság, ev., 1802)

6

3. Viszont 1805-től már FUDIT HENRICUS EBERHARD PESTINI (PL. Bercel, rk„ 1812)

6

4 olvasható a munkáin. 1825 után az előbbi latin szöveg mellett magyar is következetesen jelen van: ÖNTETTE EBERHARD HENRIK PESTEN (pl. Palotás, rk., 1827)

6

5. Érdekessége még ez utóbbi feliratoknak, hogy az öntés évszáma a latin rész mellett római, a magyar mellett arab számjegyekkel van kiírva. Az ugyancsak Németországból bevándorolt pesti harangöntő, Schaudt András már kezdettől fogva (1831) magyar felirattal élt, a szabadságharc után latin megnevezést is használt.

6

6 Ez a folyamat a reformkorszak idején egyre erősödött. A magát kizárólag latinul megnevező losonci Michael Hcidcnbcrger(1817-1839) fia az 1840-es években márHcidenberger József, még olyan harangokon is, amelyeken az egyházzal kapcsolatos felirat szlovák (pl. Alsósziklás, Nizny Skálnik, Szlovákia, ev., 1865)

6

7. Peter Weinbertnek is egy nem sokkal a halála előtt (1840) öntött harangján ezt olvashatjuk: ÖNTÖTTE VEINBERT PÉTER PÉTSETT (Janus Pannonius Múzeum, Pécs). A Sopronban 1815-ben harangöntő műhelyt és harangöntő dinasztiát alapító Friedrich Seltenhoferböl 1845-re Seltenhofer Fridrik lett.

6

8 Az viszont természetes, hogy a nemzetiségek által lakott helységek templomainak harangjain az egyházra vonatkozó felirat a nemzetiség nyelvén szerepel. Ezt találjuk például a rétsági evangélikusok harangján, amelyen a besztercebányai harangöntő, Johann Georg Knobloch szlovákul nevezete magát: LIA IOAN GEORG KNOBLOCH BANS. BISTRICI 1811 (öntötte...)

6

9. A fentebb említett Schaudt András neve is egy szerb feliratú harangon ciril betűkkel van kiírva (Pusztaberki, rk., 1847.)

7

0. De erre is fel voltak készülve a mesterek; a pécsi műhely például bővelkedett ciril betüformákban (Janus Pannonius Múzeum, Pécs ). Minden esetre 1860-ra a mai Magyarország területén működő mesterek, még a német anyanyelvűek is, azokon a harangokon, amelyek többi felirata magyar volt, mind magyarul írták a nevüket. Az öntetőre, illetve a harangot birtokló egyházra vonatkozó feliratok terén is hasonló jelenség tapasztalható. Az ország nyugati felében ez azonban lassabban következett be, mint a Tiszántúlon. Amíg itt a református és a magyar ajkú evangélikus egyházak esetében általánossá vált a magyar nyelvű felirtatok alkalmazása, addig a katolikus öntetők még a 19. század első felében is - lévén a latin az egyház hivatalos nyelve - eléggé ragaszkodtak utóbbi használatához. Nógrádban például csak 1800-ból ismerjük az első magyar nyelvű feliratot (nem számítva egy 1741. évi csécsei harangot, amelyet azonban feltehetőleg nem is az egyház, hanem a falu szerzett be)

7

1, akkor is egy latin mellett egy szerény kis vers alakjában (Karancsság, rk., 1800, öntötte Beniamin Stcphanides, Losonc)

7

2: IGNATZNAK HIVATOM MERT ANNAK SZENTELTEK AZÉRT SZÉP HANGOMAT NYUITOM AZ EGEKNEK KARANCS SÁGI MEGYEHIVEK KÖLTSÉGÉVEL ÖNTETTEM KIRÁLYI IGNÁTZ KÉRÉSÉVEL. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy viszonylag sok harangon nem találunk öntetőre vonatkozó feliratot. Ennek az az oka, hogy az egyházközségek még a 19. század elején is nem annyira rendeltek (öntettek), mint kész harangot vásároltak a harangöntőnél. Hiszen a pesti Schaudt András még 1835-ben is úgy hirdette magát, hogy az üzletében harangok 300 font súlyig készen kaphatók.

7

3 De ugyanezen okból kifolyólag jelmondat sem szerepel gyak94