Folia historica 22

II. Közlemények - Szilárdfy Zoltán: Amorf igazgyöngy-Mária egy augsburgi házioltárkán a MNM ősállományából

amit Mária Terézia ajándé kozott Patatich Ádámnak Hans von Aachen Angyali Üdvözletet ábrázoló remek festményével, amely e műfaj legkitűnőbb alkotásai közé tartozik.

3 A székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban elefántcsont Mária-fej látható egy 18. századi triptychonon, melyet kolostori kézimunka díszít. Egy jezsuita eredetű, még a 17. század végén készült festett fa házioltárka szintén e gyűjtemény letéte a Magyar Nemzeti Galériában. Saját gyűjteményemben nyakon, illetve övön viselhető festett pergamenminiatűr triptyehont őrzök 1696-ból.

4 A Magyar Nemzeti Múzeum házioltárkája teknőeborítású, lépcsőszerű talapzaton aranyozott ezüstből domborított és vésett oltár- építmény. Ametisztekkel kirakott volutás antependium közepén festett zománckép. Háttérként kétoldalt csokorba felhúzott, drapériás baldachin koronázza. Itt a legszentebb helyet jelző sátor hátterét a reprezentáció legmagasabb jeleként a címer-palást motívuma emeli ki. Az oltárkán egy-egy hatalmas topázkő, mellettük két térdeplő szent alakja, mögöttük pedig kagylós fülkében egy óriási gyöngy. Fent a földgömbre támaszkodó mennyei Atya félalakja. Az antependiumon térdeplő két szent között egy nagy méretű csiszolt topáz ragyog.

5 (2. kép - Az oltárka középrésze közelről) A műleírás nem tudta azonosítani a kétoldalt térdelő szentek alakját, melyek attribútumuk szerint Szűz Mária szülei, Szent Anna és Szent Joachim. Anna térdénél könyv, Joachimnál pedig a két áldozati galamb, mely egyúttal boldog házasságuk szimbóluma is. Ők hódolnak a sugárkoszorús kagylóban tündöklő természetes igazgyöngy-Mária előtt, akit a Szeplőtelen Fogantatás kiváltsága a benne megtestesült Ige által a teremtő Istenhez köt. de mégis Anna és Joachim édes lányuknak tekintik az Istennek Szent Anyját. Az amorf gyöngybe bele lehet 3. kép: A házioltárka zománcképe 81