Folia historica 22

I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között

Tanácsára, mely azokat gyakorolhatta. (1. §.) A Magyar Nemzeti Múzeum mint jogi személy az önkormányzati szervezete alá tartozó intézmények vagyonának tulajdonosává vált; minden azokkal járó jog és kötelesség megillette, terhelte. {2. §.) Hozzá tartozott a Magyar Királyi Levéltár és az ahhoz tartozó filiálék, a Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Történeti Múzeum (a Nemzeti Múzeum osztályai és az Iparművészeti Múzeum tartozott ide, a természettudományt gyűjteményeken kívül, azok számára új, végre szervezetileg külön egységet képeztek, a Természettudományi Múzeumot). Mint intézmény ide tartozott a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége is. A közgyűjtemények gyűjtési körének meghatározásáról, a gyűjteményanyag átcsoportosításáról, egyesítéséről, új osztályok létesítéséről vagy egyesítéséről a Tanács a VKM jóváhagyásával határozhatott. (3.§.) Az érintett intézmények vezetőit a Tanács jelölése és a VKM előterjesztése alapján az államfő nevezte ki. A Tanács tagjai a tagintézmények elöljáróiból, egy-egy választott intézményi tisztviselőből (osztályigazgató), a kultuszminiszter által meghívott 18 szakértőből (min. 12 egyetemi tanár, 6 évre), a Nemzeti Múzeum gazdasági igazgatójából (csak gazdasági ügyekben) és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárából (személyzeti ügyekben) állt. (4.§.) A további paragrafusokban a Tanács önkormányzati jogait és kötelességeit szabályozta a törvény.

12

9 A törvény, mivel csupán az OMGYE már meglévő intézményének nevét változtatta meg, a Nemzeti Múzeumra, mint intézményre nem gyakorolt döntő hatást, hiszen azzal, hogy az OMGYE helyett Nemzeti Múzeum lett e szervezet neve, a Múzeum nem került a többi, eddig is egy önkormányzatba tartozó közgyűjtemény fölébe. A dolgozat tárgyát képező művelődéstörténeti gyűjtemények azonban új nevet, de nem új szervezeti keretet kaptak a Magyar Történeti Múzeum keretei között. A fontos - és pozitív változás - a természettudományi osztályok egyesítése és különválasztása, amely még mindig nem jelentette a teljes fizikai elkülönülést, de előirányozta azt, s újra felvetődött egy önálló Természettudományi Múzeum építése.

13

0 Nem tekinthető egyértelműen pozitív lépésnek az a kezdeményezés, melyet konkrétan nem érintett a törvény, de annak 3.§.(3.) pontja miatt volt végbe vihető: az Iparművészeti Múzeum beolvasztása, és anyagának minden magyar történeti tárgyú darabjának átadása. Cserébe a Magyar Történeti Múzeum átadná a pusztán iparművészetileg érdekes darabjait. Az átadás tényénél még riasztóbb gondolat volt, hogy az Iparművészeti Múzeum elveszti addigi viszonylagos önállóságát- és épületét, visszaminősülve a Magyar Történeti Múzeum egy osztályává.

13

1 A törvény szerint a Nemzeti Múzeum akkori szervezetében megszűnt, történelmi tradíciókat őrző neve maradt csak fenn, a főigazgatói státusz is eltűnt, jogait a Tanács gyakorolta, az 1934-ben kinevezett Zichy István csupán a MTM igazgatója lett, amely azonban megegyezett a „régi" Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói jogkörével, bár a természettudományos osztályok feletti felügyeletet elvesztette, a főépület felügyelete, irányítása őt illette.

13

2 A törvény elfogadása után a Tanács első és legfontosabb feladata a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati tanácsa szervezeti, ügyviteli-és igazgatási szabályzatának létrehozása volt. Ezzel a munkával 1936-ra végeztek, a szabályzat a VKM általi elfogadása után életbe lépett.

13

3 Még ezt megelőzően, 1935-ben a VKM 9.300/1935.IIL számú rendelete tovább finomította a múzeumi törvényt, a közgyűjteményekké nyilvánítás, a múzeum, közkönyvtár el68