Folia historica 22

I. Tanulmányok - Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között

anélkül oldotta meg az átépítést, hogy a műemléképület külső képén változtatott volna. (Eredetileg emeletráépítésről volt szó, ám ezt nem engedélyezték, így Lechner a második szint tetejét lejjebb süllyesztette, és az egész tetőzet korhadó gerendázatát vasbetonra cseréltette.) Az így nyert tér miatt a több évtizede raktárnak használt főlépcsőház felszabadult (ennek felújítása már 1926-ban befejeződött, Horthy és családja jelenlétében adták át), létrejött a Pollack által eredetileg is kialakított körforgalom. Lechner különben is arra törekedett, hogy lehetőleg az eredeti tervek szerinti állapotok alapján készüljön a rekonstrukció. Klebelsberg igénye szerint pedig a lepusztult műemlék jellegű részek restaurálására is sor került, ám a végleges átadásra ezen pluszmunkálatok és a világgazdasági válság hatása miatt csak 1931ben került sor. A Nemzeti Múzeum azonban ezek után még inkább Magyarország és a főváros büszkeségévé, egyik idegenforgalmi attrakciójává vált.

8

8 A rekonstrukció során egybenyitották a rég elfalazott ajtók beiktatásával a kiállítási teret, így szolgálva a történeti anyag szerves egészben való bemutatását. A főlépcsőház beiktatásával a hátsó, sötét lépcsők kikerültek a közönség látószögéből. A földszinti tisztviselőlakásokat raktárakká alakították a felújításuk után. Az első emeleten lehetősége volt a Széchényi Könyvtárnak egy eddig nem létező kiállítást megnyitni, mely a könyvtár ritkaságain kívül az Apponyi és Todoreszku gyűjtemények unikumait is bemutathatta. Ezen a szinten helyezkedett cl a Régészeti és a Történeti osztály állandó kiállítása is. A villanyvilágítás megoldása és a fűtőrendszer kicserélése szinte létszükséglete volt az épületnek, ha európai színvonalon kívánt működni. (Már tarthatatlan volt az az állapot, hogy a könyvtárat csak kora délutánig lehetett látogatni a rossz fényviszonyok miatt.)

8

9 Az átalakításról szóló korabeli sajtóhírek tovább finomítják a múzeum belső jelentéséből merített ismereteinket. A már említett főlépcsőház átadása mellett, mely a Ferenc József gyászünnepségének tizedik évfordulójára rendezett emlékkiállítással volt egybekötve, a felújított földszinti előcsarnok római kőemlékekkel, az akkor először bemutatott római mozaikpadlóval került átadásra. A második emeleten a főrendiház ülésterméhez tartozó termeket is megnyitották, ahol híres magyar és erdélyi történelmi személyiségek szobrait állították ki; ezekre alapozva Hóman egy Magyar Pantheont szeretett volna létrehozni. A kupolacsarnok világítását a tetőzetet üvegezésével oldották meg, az innen nyíló főrendiházi üléstermet pedig eredeti állapotába állították vissza. A hírek szerint az átalakításhoz még egymillió aranykoronára lett volna szükség. Az ünnepélyes megnyitón Horthy, Csernoch hercegprímás, Klebelsberg, Széchenyi Emil, Hóman is részt vett, a kormányzó díszszázada felvonulásával egybekötve.

9

0 A harmadik szinttel 26 új termet nyertek, a II. emeletre a Történeti tárat, a III. emeletre pedig a Régészeti tárat szánták.

9

1 Más forrás szerint ezek az Ásvány és Állattár számára készültek

9

2 (ez tévedés lehet, hiszen ezek kiköltöztetését szorgalmazták). A rekonstrukciót oly módon hajtották végre, hogy fokozatosan adták át a helységeket, nem volt emiatt zárva az intézmény. A számítások szerint a bővítéssel (ha a raktárakat nem triplán számolják) 3250 négyzetméter területet nyertek. A nehéz gazdasági helyzet miatt az építkezések nehezen haladtak, ráadásul a berendezésre nem maradt költségvetési pénz.

9

3 Hóman távlati célja egy kényelmes, magasabb színvonalú munkahely kialakítása volt az épületben, amit ezzel a rekonstrukcióval részben el is ért. A teljes megnyugvást az hozhatta volna meg, ha a főépületben csak a Régészeti és a Történeti tár kapott volna helyet. A Széchényi Könyvtár számára új, modern könyvtárpalota építését sürgette a főigazgató, még a Múzeumhoz közeli helyét is megtalálta: Eszterházy főherceg a Sándor, Szentkirályi és Múzeum utcák határolta telkében. 15-20 éven belül elérhetőnek tartotta mindezt. Elégedett volt a múzeumi levéltár (az Országos Levéltár III. emeletén) és a Néprajzi tár elhelyezését illetően. Utóbbi helyzetét a Hungária krt.-i gimnáziumépülctben 10-20 évig megoldottnak ítélte, de számára is fontosnak tartotta önálló, modern múzeumot emelni, ám újra felvetette 62