Folia historica 22

I. Tanulmányok - Szelke László: A „fekete-sárga Szegfű" - Szekfű Gyula és a Rákóczi mozgalom.

Mi sem olvastuk, kik nem szeretjük. Ti sem, kik, hajrá!- kaptatok rajta; Ok sem olvasták a kik kiadták S mégis helyeslem a riadt zajt ma. Azért helyeslem, mert évek óta Nagy döbbenéssel úgy vettem észre, Hogy a sziveknek magyar honunkban Nagyon kihűlt a nemzeti része. A volt nagyhangú nemzeti hősök Tapsolva tűrték gúnyját a múltnak S nemzetietlen jelszavasokkal Közös gyékényen árultak. Jobban gyűlölték nagy vetélytársuk' Mintsem szerették a magyart benne; Pedig ha ő nincs, Rákóczi hamva Még honi földben ma sem pihenne. Fajunkat féltő bölcs aggodalmat Köpenyfordítva, léhán lenéztek S ámított utcza kegyét hajhászva, Versengve voltak mindenre készek. Kikről azt hittem, hogy bármi párton Szirtek a nemzet szent ügye mellett: Azokat kölle megingni látnom, Alig fujt rájuk némi lehellet. S példáin perfíd politikának Lettek irók is arra kevélyek, Hogy idegenség minden Írásuk, Mert szivükön sincs nemzeti bélyeg. És már a lelkes magyar diák is Világpolgár lett, mert hinni kezdte, Hogy ősi volta hős nemzetének: A népszabadság s kultúra veszte. Ily rút időben vigasztalásom, Hogy beüt egy könyv, egy olvasatlan S egyszerre forr, mint varázsütésre, A már hültnek hitt nemzeti katlan. 41