Folia historica 22

III. Kiállítás és könyvismertetés - Szvitek Róbert: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére

látozó cselekményekről szóló leírások. Több forrásban vizsgálta a szerző az egyedülálló jobbágynők körülményeit. Ezeket az asszonyokat sem kényszerítették házasodásra. A jobbágyok házassági szokásaiban is megfigyelhető a tudatosság a szociális és gazdasági előnyök kihasználása érdekében. A Vay család geneológiáját mutatja be Szakály Orsolya A vajai Vay család a 18. században című tanulmányában. Megtudhatjuk, hogy a család tagjai mely családokkal házasodtak, a tagok életét hogyan befolyásolta vallásuk, hol terültek el birtokaik. Részletesen ismertei a család 18. században élt tagjai, így Ábrahám (1697-1762), László (1715-1782), István (1734-1800), Dániel (1749-1798), József (1752-1821) és Miklós (1756-1824) életútját. A karlócai békét megelőző, 1688-ben megkezdődött béketárgyalásokat elemzi 1690-ig Szita László A karlócai béketárgyalások és békekötés előtörténetéhez című írásában. Bemutatja, hogy a felszabadító háborúk 1689-1690. évi eseményei a tárgyaló felek követeléseire milyen hatást gyakoroltak, mennyiben változtatták meg a megbeszélések menetét. A tárgyalási jegyzőkönyvek alapján ismerteti, hogy 1689-ben a bécsi és 1690-ben a komáromi tárgyalási napokon mely napirendi pontok szerepeltek, és milyen eredménnyel zárultak. Temesvár és környéke katolikus - jezsuita, ferences, világi - misszióinak 17. századi történetét mutatja be Tóth István György ,,Ez a faragatlan nép annak hisz, amit lát... " Katolikus misszionárusok a török Temesváron című tanulmányában, elsősorban a Hitterjesztés Szent Kongregátiója levéltárában őrzött források - a misszionáriusok levelezése és beszámolói - alapján. Bemutatja Temesvár vidéke lakóinak vallási és nyelvi sokféleségét, babonáikat, a paphiány miatt kialakult népi vallásosságukat és önjelölt „papjaik" megnyilvánulásait. A missziók története mellett olvashatjuk a temesvári jezsuita misszió legérdekesebb alakjának, Giacomo Micagliának életútját. Ismerteti a missziók anyagi hátterét, és az 1653. évi egyházlátogatás alatt talált állapotokat, valamint a 17. század közepén a ferencesek és a világiak között kialakult viszályt. Vizsgálja a katolikus lakosság társadalmi összetételét, öntudatát, a missziós iskolákat, a misszionáriusok vizuális propagandáját, azaz az oltárképek kérését. Varga J. János Az ,, Ort a Madzsar" szerepe P erényi Pétertől Thököly Imréig: a nyugati irányú török hódítás metodikájához című tanulmányában azt mutatja be, hogy a török terjeszkedés egy nagyon határozott koncepció szerint zajlott. Céljuk mindvégig Bécs és a Magyar Királyság elfoglalása volt. A szerző ismerteti azokat a kísérleteket, amelyek során a törökök magyar főnemeseknek és erdélyi fejedelmeknek ajánlották fel az ország bizonyos területeit, ha azok meghódolnak. Ezek közül kiemeli az Alsó-Magyarország és Erdély közé beékelt terület, az „Orta Madzsar" török elképzelésekben játszott szerepét. R. Várkonyi Agnes A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664-1671 című tanulmányában ismerteti, hogy a kortársak hogyan tájékoztattak a szervezkedésben részt vevők peréről és kivégzéséről, ezt a Habsburg kormányzat hogyan befolyásolta, ez által a kortársak milyen információkkal rendelkeztek a szervezkedésről. Ezt követően bemutatja, hogy a 19-20. századi történetírók hogyan ítélték meg a Wesselényi szervezkedést, kiemelve közülük Pauler Gyula monográfiáját. Áttekinti a vasvári béke körülményeit és következményeit, arra keresve a választ, „hogy miért, milyen érdekekből történhetett meg, ami történt?" Véleménye szerint a magyar politikai elit különbékét szeretett volna kötni a törökökkel, de alulmaradt az abszolutizmust kiépíteni szándékozó Habsburg kormányzattal szemben. Zimányi Vera-J. Újvári Zsuzsanna ,,Mindenik jobbágyunknak mennyi gyermeke vagyon és azok hány esztendősek." Egy 17. századi uradalmi ,,népszámlálás" tanulságai című tanulmányukban egy 1648-ban, három Batthyány-uradalomban felvett részletes urbárium statisztikai feldolgozását végezték cl. Az ezekben számbavett jobbágylakosság gyermekei394