Folia historica 22

II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában

Alföld-kutatás Cholnoky 1901 körül kezdett bele az Alföld tudományos tanulmányozásába. Már kolozsvári professzorként alakította meg a Balaton Bizottság mintájára az Alföld Bizottságot, a kutatáshoz az érintett vármegyéktől kért és kapott pénzt. Nemcsak irányította, hanem személyesen is részt vett a több tudományterületet érintő kutatásban. A letéti anyagban egy fényképsorozat tanúskodik a Deliblat-puszta tanulmányozásáról (Te 9., 11-34.; 10. sz. képme/léklel). A Délkelet-Alföldön, a Karas, a Néra és a Duna találkozásánál található futóhomokos terület egy részét a 20. század elejére már szőlővel és gyümölcsfákkal megkötötték, de 1906-ban még mindig akadt olyan vidék, ahol Cholnoky tanulmányozhatta a szél felszínformáló erejét, a különböző homokformák (barkánok, garmadák) kialakulását. A futóhomok mozgási mechanizmusait már Kínában vizsgálta a tudós, ott szerzett tudását jól tudta kamatoztatni a Deliblaton. Több képen láthatunk a méretek érzékeltetése céljából odaállított staffázs-alakokat. 10. Te. 33/2. A deliblati puszta egy részlete 1906 körül. A mélyedésben staffázsalak látható Bár a nehéz anyagi viszonyok miatt nem született a Balaton-monográfiához hasonló összefoglalás, értékes résztanulmányok születtek nemcsak a földrajz, hanem a zoológia, a növénytan és a meteorológia tárgykörében is.^

3 Cholnoky az Alföld-kutatás során foglalkozott a terület vízellátási problémáival, a pusztító árvizekkel és a folyószabályozás kérdéseivel, felhívta a figyelmet a föld mélyében rejlő ásványkincsek feltárásának és hasznosításának szükségességére, és a talajerő-utánpótlás fontosságára. Árvízi tanulmányait Cholnoky visszaemlékezéseiben és fényképeken is megörökítette: „[...] szerencsés volt az a gondolat, hogy ebben az árvizes időben minél nagyobb területét bejárjam az Alföldnek. A Tokaj-hegyről való látvány minden várakozásomat felülmúlta. Az árvíz magassága éppen akkora volt, hogy a hatalmas ártérnek parányi egyenetlenségei is mind láthatók lettek. Nincsen az a finom mérnöki felvétel, amely oly pontossággal és részletességgel kimutathatná ezeket az egyenetlenségeket. A természet rajzolt most erre a fi178