Folia historica 22

II. Közlemények - Bognár Katalin: Cholnoky Jenő fényképei a Magyar Nemzeti Múzeum ELTE-letéti anyagában

nánál járva a morfológiai vizsgálatok mellett azonban időt szakított arra is, hogy megcsodálja és megörökítse Sólymos várának romjait (Ar. 77., 78., 81.; 4. sz. képmelléklet), melyek a Maros jobb partján, a Radnától keletre emelkedő 252 méter magas Várhegyen álltak. A letéti anyagban egy 14 képből álló sorozat dokumentálja Cholnoky egyik 1906-os tanulmányi kirándulását, melynek során a tudós többedmagával felkereste a Hunyad vármegye és Románia határán emelkedő Paring hegységben a Kirzsa-tavat (Hu. 98-106.; 5. sz. képmelléklet). Ez a tó vagy tengerszem a jégkori Mundra gleccser által vájt mederben alakult 5. Hu 106/1. A Kürzsa-tó 1906-ban. A képen balról jobbra Haury István, Polják István és Cholnoky Jenő ki. Cholnoky egyik fő kutatási területét képezte a jég felszínformáló erejének tanulmányozása, amire később Franciaországban, Svájcban és a Spitzbergákon is lehetősége nyílt. A Kirzsa-tónál készült felvételeken láthatjuk tanítványait, Haury István és Schréter Zoltán, asszisztensét, Pojlák István és Fekete István egyetemi laboránst, fényképészt. „A Kürzsa-tó (tengerszem) partján álldogálva megszólított a vezetőnk, egy jóképű román fiú, hogy ne dobjunk ám követ a tóba, mert megharagszik a tó tündére és olyan zivatart kanyarít a nyakunk közé, hogy örüljünk, ha élve menekülünk. Kedves útitársaim, Schréter Zoltán és Haury István kitűnő tanítványaim mosolyogtak a babonán, de kértem, hogy ne dobjanak bele követ, ha a fiú látja. Amikor aztán elmentünk, én hátramaradtam s csak azért is követ dobtam a tóba, lássuk azt a zivatart. Persze nem lett belőle semmi. A román pásztortanyán ezt elmondtam egy intelligensebbnek látszó idősebb embernek. Azt mondta rá, hogy idegenekre nem is haragszik a tündér, csak idevalósiak meg ne próbálják."

4

5 Nem kerülték el a tudós figyelmét az Erdélyi-medence egyedülálló morfológiai jelenségei, a suvadások (Kol. 24/4., 27/2., 28/2.). „Hamar észrevettem, hogy az Erdélyi-medence dombvidéke egészen más arculatú, mint a dunántúli dombvidék. Az Erdélyi-medence eredetileg 700 m magas síkság volt a Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok és a Kelct-MagyarSzigethegység, tehát az Erdélyi-érchegység, Gyulai-havasok, Bihar-hegység és Szilágyságihegyvidék, meg a Radnai-havasok hatalmas koszorújának belsejében. A 700 méter magas 174