Folia historica 22
II. Közlemények - Cs. Lengyel Beatrix-Makai Agnes: Eberhardt Károly életútja és kitüntetései
55 Dunyov István (1816-1889) honvédtiszt, aki a szabadságharc leverését követően évekig raboskodott, majd 1859-ben kiszökött Itáliába, Garibaldi seregében ezredes, a volturnói csatában elvesztette fél lábát. Haláláig Itáliában élt. Lásd LUKACS, 1968. 56 Pulszky Ferenc (1814-1897) régész, történetíró, politikus. Az 1840-es években a reformellenzék ismert tagja, 1848-1849-ben államtitkár, 1849-ben Londonba távozott. 1860tól Torinóban élt mint a Daily News tudósítója és a magyar emigráció képviselője az olasz kormánynál. Kossuth-tal történt szakítása után Firenzébe költözött, 1866-ban amnesztiával jött haza. 1869-1894 között a Nemzeti múzeum igazgatója. Lásd A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-2002. Budapest, 2003. II. köt. 1033-1034. 57 olvashatatlan szó 58 Óváry Lipót (1833-1919) történetíró, később az Országos Levéltár őre, aki diákként részt vett a szabadságharcban, majd Aradon újságíróskodott. Harcolt Garibaldi dél-itáliai expedíciójában, később Vetter altábornagy segédtisztje a Magyar Légióban. 1864-től a magyar-olasz kapcsolatok levéltári dokumentumait másolta Itáliában. 1868 után tért haza. Lásd ÁCS 99. és LUKÁCS, 1986. 445. 59 OSzK Kézirattár Fond VIII/258. 60 HADTÖRTÉNET 567.; Kossuth Klapkához 1859. október 9. Közli: KOSSUTH I. kötet 31. 61 HACZKY 158. 62 Az Olasz Köztársaság köztársasági elnökének hivatalos honlapjáról származó adat. (www.quirinale.it) A kitüntetést megújított formájában, mint alább ismertetjük, ma is adományozzák, ezért a köztársasági elnök hivatalos honlapján is szerepeltetik az eddig e kitüntetésben részesítetteket. Köszönjük Cseh Zsoltnak, hogy tudomásunkra hozta a honlapra vonatkozó információt. 63 „Eberhartról azt írták többen, hogy megsebesült; tegnap beszéltem vele, s örömömre láttam, hogy semmi baja." - írta Óváry Lipót Ihász Dánielnek Nápolyból 1860. november 5-én. MOL Tanárky irathagyatéka R. 195. 1—II. Közli TANÁRKY 366. 64 Garibaldi ingadozásának oka alapvetően az volt, hogy már ekkor szeretett volna Róma ellen indulni. Vezérkarában is különböző nézetek képviselői kaptak helyet. ,,A turini kabinet aggódva értesített Garibaldi szándokáról, Rómát és ott a franciákat megtámadni, s kért, tegyek kísérletet őt e veszélyes szándoktól eltéríteni."-jegyezte fel például Kossuth. Idézi CSORBA, 1988. 279. 65 „Eberhardtnét, midőn tegnapelőtt Capuából Nápolyba jött, a városhoz közel zsiványok támadták meg, s nagy szerencsésen csupán karperec áldozatával, mit letéptek róla megmenekült." Óváry Lipót levele Ihász Dánielnek, Nápoly 1860. november 7. MOL R. 195 I—II. 92. szám. Közli TANÁRKY 370. 66 Medici, Giacomo (1817-1882) tábornok. Részt vett a spanyol polgárháborúban, 1849ben a Római Köztársaság harcaiban, 1860-ban a garibaldisták második expedícióját vezette. 1866-ban harcolt a harmadik függetlenségi háborúban, 1868-1873 között Palermo prefektusa és a Szicíliában állomásozó seregek parancsnoka. Parlamenti képviselő, 1870-től szenátor. 1874-től II. Viktor Emánuel hadsegéde, 1879-től Vascello márkija. Lásd Enciclopedia Militare. Milano, s. d. 67 Lásd KOSSUTH V. 635. 68 HACZKY 158. és NÉMETH kézirat 14. 69 A légió történetére lásd LUKÁCS, 1986. 57-113. 70 Kossuth Lajos Tódor levelét (Torino, 1862. július 19. MOL Kossuth gyűjtemény. II. S. 2. - 453.) apjához idézi LUKÁCS, 1984. 231. ugyanitt 64. jegyzet és LUKÁCS nyomán NÉMETH kézirata 15. 151