Folia historica 22

II. Közlemények - Cs. Lengyel Beatrix-Makai Agnes: Eberhardt Károly életútja és kitüntetései

Szalag: zöld selyem nyakszalag tartozott hozzá, ami hiányzik. Ltsz: 2004.23.6. A Szent Móric Lovagrendet 1434-ben VIII. Amadeus savoyai herceg (1416-1434) alapította. Halála után rendje feledésbe merült, mígnem „Vasakaratú" Emánuel Filibert her­ceg (1553-1559) 1572-ben megújította, s XIII. Gergely pápa (1572-85) megerősítette az újraalapítást, majd röviddel ezután, két hónapon belül egy újabb okirattal az éppen meg­szűnő, nagy múltú Szent Lázár Lovagrenddel kapcsolta össze. 1573 januárjában kelt a régi-új lovagrend - zöld Szent Lázár-keresztre ráhelyezett fehér Szent Móric-keresztből kialakított - jelvényét engedé­lyező pápai jóváhagyás. A nagymesteri tiszt betöltésének jogával a Savoyai herceget és örököseit ruházta föl. Az eredetileg egyházi-katonai jellegű lovagrend szabályzata az évszázadok alatti többszöri átalakítás után egyre inkább polgári és katonai elismerésként egyaránt adomá­nyozható érdemrenddé vált annak ellenére, hogy korábbi lovagrendi hagyományaiból is sokat megőrzött. 1816 de­cemberében I. Viktor Emánuel szárd király megújított alapszabállyal látta el, de a következő évtizedekben is számos változáson esett át a szervezet. Az 183l-es refor­málás nagy lépést jelentett a rend világi jellegűvé válása terén. Ekkor rendszeresítették a nagykeresztes és a lovagi (jogi, illetve adományos lovag) fokozat közé a parancs­noki keresztet. Az 1850-es évek végére három fokozatát még kettővel kiegészítették. Az egyes fokozatok adomá­nyozható számát és odaítélésének követelményrendszerét egy 1868-as, immár olasz királyi rendelet meglehetősen szigorúan szabályozta. így nagy keresztjének egyidejűleg 60, nagytiszti keresztjének (amelyet 1855-től rendszere­sítettek) 150, parancsnoki keresztjének 500, tiszti kereszt­jének (amely fokozat 1857-től létezett) 2000 tulajdonosa lehetett, míg a lovag kereszt kereszt adományozásának számát nem határozták meg. Nagykeresztet többek között államminiszterek, államtitkárok, az államtanács, a legfel­sőbb bíróság, a legfelsőbb számvevőszék elnökei, követek, tengernagyok, altengernagyok, altábornagyok stb.; nagytiszti keresztet többek között államügyészek, államtanácsosok, a leg­felsőbb számvevőszék tanácsosai, a feljebbviteli bíróságok szekcióelnökei, tízévi tényleges szolgálattal rendelkező prefektusok, a minisztériumok magasabb beosztású vezetői, ellen­tengernagyok, vezérőrnagyok stb.; parancsnoki keresztet többek között a fentebb említett hi­vatalok rangban, beosztásban lejjebb következő munkatársai, a minisztériumok osztályigaz­gatói, ötéves szolgálat után ezredesek, hajókapitányok stb.; tiszti keresztet az egyre széle­sedően felsorolt hivatali, városi tisztségviselők mellett ezredesek, hajókapitányok, alezredesek ötévi szolgálat után, első osztályú fregattkapitányok stb.; lovag kereszt keresztet pedig - csak kiragadott példaként - alprefektusok, minisztériumi szekcióvezetők, had­bírósági elnökök, őrnagyok, II. osztályú fregattkapitányok, 12 évi szolgálat után kapitányok (századosok) kaphattak. A rendjel eggyel magasabb fokozatát több évi (lovagi és tiszti ke­reszt esetében 3, parancsnoki keresztnél 4, nagytiszti keresztnél 5 évi) várakozási idő után lehetett kiérdemelni. Rendkívüli esetben természetesen eltekintettek ettől a kívánalomtól, amely külföldiekre eleve nem is vonatkozott. A rendjelet a lovag kereszt kereszt kivételével 21. Olasz Királyi Szent Móric és Lázár Rend (Ordine Reale di S. Maurizio e Lazzaro) parancsnoki keresztje 142

Next

/
Thumbnails
Contents