Folia historica 22
I. Tanulmányok - Dragan Traian: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia között létrejött 1875-ös szabadkereskedelmi egyezmény hatása a kétoldalú kapcsolatokra
tesítésének megtagadását. Az ellenzéki lapok gyászkerettel jelentek meg 1876. május 21-én, a román gazdasági érdek teljes feladása ellen tiltakozva. Magyarországon a szerződés megszületése szintén megosztotta a politikát és a közvéleményt. Támogatói egyrészt a kisiparosok, kereskedők - akik az új lehetőségekben látták és remélték gyors anyagi boldogulásukat -, a szesz- és malomiparban (a sokkal olcsóbb kukorica és búza beszerzése) a termelési költség csökkentése miatt, valamint a textil- és a bőriparban érdekeltek voltak. Ellenzői táborában a földbirtokosok és a magyar agrárium képviselői foglaltak helyet. Az egyezmény hatása kereskedelmi szempontból legjobban azokkal a számsorokkal szemléltethető, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia közötti kereskedelem volumenét illusztrálják. A legtöbb ilyen jellegű felmérést az egyezmény hatályának lejárta idején készítettek a felek. A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara „véleményes jelentése" a szerződésről 1885ben a „Tableau general de commerce de la Roumanie adatait használja, mely szerint Románia kivitele és behozatala az Osztrák-Magyar Monarchia viszonylatában a következőképpen alakult a szerződés előtt és után 2 7: Év Kivitel (millió frankban) Bevitel (millió frankban) 1871 49,7 36,9 1872 81,7 38,7 1873 68,8 39,3 1874 55,5 48,3 1875 38,7 40,2 1876 73,8 78,9 1877 90,1 179,8 1878 67,3 168 1879 68.9 124 1880 82,9 126 Az Osztrák-Magyar Monarchia belső piacának súlya és jelentősége mellett - a saját kereskedelmén belül - érdemes a romániai kereskedelem néhány jellegzetes aspektusára is rámutatni. A szerződés megkötésével a Monarchia első számú külkereskedelmi partnere lett Romániának, az árúi domináns szerepet játszottak az ország piacain. A statisztika szerint kimutatott 6,5-7%-os részesedés az összkivitelből elsőre nem tűnik jelentős aránynak. Ha figyelembe vesszük viszont, hogy a magyar ipari export több mint 15%-a Romániába irányult a szerződés következtében már reálisabb képet kapunk a jelentőségéről. Az egyezmény időtartamára figyelhetjük meg az erdélyi ipar utolsó nagy fellendülését a XIX. században, az itt készült ipari cikkek közel a fele a szomszédos állam piacán talált vevőre, a kereskedelem majdnem olyan virágzásnak indult, mint a tetőpontnak számító 1830-50-es években 2 8. Az egyezmény hatására rövidesen háromszorosára nőtt a Monarchia és Románia közötti kereskedelmi forgalom. Ennek a hirtelen növekedésnek is köszönhető, hogy néhány éven belül a két ország között a vasúti kapcsolat is létrejött, a közúthálózat fejlesztése mellett 2 9. Ausztria a zsidó állampolgárokat érintő tilalmak, valamint néhány vámtétel nagysága ellen emelt kifogást. Mivel mindhárom fél valamennyire nyitottnak gondolta a szerződés kereteit és jobb pozíciót remélt elérni a később tartandó tanácskozásokon, a három parlament elfogadta a szerződést, amely 1876. július 1-i dátummal életbe lépett3 0. 13
