Folia historica 22
II. Közlemények - Cs. Lengyel Beatrix-Makai Agnes: Eberhardt Károly életútja és kitüntetései
Eberhardt Károly emigráns társa, a Damaszkuszban Guyon gyermekeinek magántanítójaként tevékenykedő Pap János szerint, vallását megtartva, török nevet felvéve lépett a török hadseregbe: „Éberhard Károly kapitány, később kol-ágászi - Abdurrámán efendi" 2 1. Haczky Dániel a Magyarország és a Nagyvilágban 1868-ban viszont azt írta, hogy felvette a muzulmán hitet. 2 2 1850 nyarán Damaszkuszban tartózkodott, ahol a beduinokkal harcolt, több magyar emigráns társaságában. 2-' Bem távozása után is feltehetően ott maradt a Guyon vezette csapatoknál. 2 4 1851 körül nősült meg, feleségül véve Tischner Krisztinát, egy pozsonyi tanár német anyanyelvű leányát, aki Guyon Richard feleségének, Splény Mária bárónőnek társalkodónője volt. Feltételezhető, hogy már előzőleg is ismerték egymást, mert Tischner Krisztina maga ajánlkozott Pozsonyban Splény Máriának, hogy vele tart a törökországi száműzetésbe. 2 5 A krími háború idején Törökországba utazó Klapka említi, hogy a „Duna melletti hadaknál, Omer pasa főhadiszállásán valának Tüköry, Eberhard, Kiss József őrnagyok". 2 6 „1855-ben Nekitbetnél és Korkucz várnál a Kubán folyó partjain 2 7 véres győzelmet aratott, a török katonai érdemjelt kapta a szultántól" - írta Haczky Dániel 1868-ban. 2 8 1857 januárjában Splény Béla báró Konstantinápolyba utazott, hogy Guyon halála után segítségére legyen testvérének. Emlékirataiban köszönettel emlékszik meg Eberhardtról és feleségéről, több alkalommal is. Megérkeztekor Eberhardt várta a hajónál, ekkor így írt róla: „Eberhardt Károly volt, ki 1849-ben mint honvédtiszt menekült, Damascusba került, ... ; most alőrnagy volt török szolgálatban, Abdurrahman név alatt, és Mimie-nél 2 9 mindennapos, sokban segítségére. ... Az itt levő magyarok közt csak Eberhardt és neje voltak őt melegen támogató barátjai, a többiek egyszerűen ismerősök, vagy még ellene fordulók is." 3 0 1857 márciusában Konstantinápolyban tartózkodott. 3 1 Eberhardt cserkeszek közötti tevékenységére több emlékiratíró és újságcikkek is utalnak. Veress Sándor részletesen elmeséli a tulajdonképpen a Kaukázus birtoklásáért folytatott, orosz-török küzdelem cserkeszeket érintő részleteit, amelyekben Eberhardt is részt vett. 32 Egymástól függetlenül említik közvetett forrásaink, hogy részt vett a Szuchum-Kále (ma: Szuhumi - a Fekete-tenger ÉK-i partján fekvő város Grúzia, Abházia tartomány) erődjéért vívott csatában. 3 3 Splényi szerint személyesen találkozott a csecsenek vezetőjével Samyl imámmal. 3 4 Az életrajzok több esetben utalnak kapcsolatára Vámbéry Árminnal. Huttkay Lipót az egyetlen, aki a Világban 1923. március l-jén az Eberhardt levéltár egyes darabjait közölve egy Vámbéry levelet is idéz: „... Hacsak Olaszországról kérdezősködtem, mindjárt az Ön becses neve is ajkamon volt: nem is lett volna szép, ha elfelejtettem volna azon sokoldalú szívességeket, melyeket Tábornok ur és tisztelt neje velem tettek. Önök által a keleti életbe vezettettem és ha hazámnak és a világnak valahára használhatok az Önök érdeme is leend. Meg de sokszor jut eszembe a csendes lak: Csecsme Mohollesinde - az első török szállásom, vagy pedig mindőn legelőször Husszain Daim Pasához vezetett: az volt oskolámnak kezdete, az a fő fegyver, mellyel magamat későbben messze és veszedelmes utaimon védhettem. ,.." 3 5 1857-es útjáról megemlékezve Vámbéry színesen írta le élményeit, találkozásait a Konstantinápolyban élő magyar emigránsokkal. Általában nevükön nevezi őket, nein tudhatjuk biztosan, hogy mi késztette arra, hogy a feltehetően Eberhardt Károly házára vonatkozó pár sorban nem nevezte meg őt, s némiképp más hangon írt: „... az éjjeli szállásom sem volt meg125