Folia historica 22

I. Tanulmányok - Dragan Traian: Az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia között létrejött 1875-ös szabadkereskedelmi egyezmény hatása a kétoldalú kapcsolatokra

A szerződés megkötése A szerződéskötés menete tulajdonképpen a szokásos utat követve zajlott le, azonban feltétlenül szükséges néhány különleges mozzanat kiemelése. A tény, hogy Románia a tár­gyalások indításakor nem volt független, nemzetközi jogi kérdések sorát vetette föl. Bár vámpolitikája sokszor nem követett határozott irányt, egyre önállósodó képet mutatott. Alexandru loan Cuza fejedelem már 1859. december 16-án szentesítette az első román vámtörvényt, amely a következő évben lépett életbe. 1 0 A felmerült pénzügyi nehézségek miatt viszont, nagyon sűrűn módosultak a vámtarifák (1862, 1864, 1866, 1867, 1868), a ke­reskedelem szabad folyása ezáltal nem várt akadályokba ütközött. Először 1862-ben a 0,5%­os értékvám szedése a tranzitforgalom után (a Török Birodalommal kötött szerződésben nem szerepelt), utána 1866-ban a kormányváltást követően a beviteli vámok 5%-ról 7,5%-ra emelése, plusz 0,5%-os községi pótlék bevezetése okozott nehézséget a kereskedőknek. Az új bevezetett gyakorlat, miszerint ha a vámhivatalnok túl alacsonynak találta a számlán feltüntetett áruértéket, külön érték-megállapítási joggal rendelkezett, nagy értékű tárgyaknál a piaci ár 10%-át, kisebb értékű tárgyaknál a 20%-át véve alapul. A visszaélésekre leggyak­rabban az adott lehetőséget, hogy a vámhivatalnok a helyszínen önállóan dönthetett, melyik árut milyen sávba sorol. Ugyanebben az évben állították le a vegyészeti cikkek, festékek, a közönséges borok, a dohány és az ecet importját." További akadályokként jelentkeztek a különböző címeken kért (pátensváltás, külön vagyonkimutatás a határnál, a községi-adó többszöri követelése) kisebb-nagyobb összegek, melyek nehezítették a kereskedést Romá­niában. Nyilvánvalóan itt tudatos politikáról van szó. 1868-69-ben sok beadvány és panasz érkezett Erdélyből Gorove István akkori magyar kereskedelmi miniszterhez, hogy mielőbb intézkedjen a kereskedelmi viszonyok szerződéses rendezéséről román viszonylatban, mert egyre több kiemelkedő üzlet került veszélybe az erős konkurencia miatt. A sok akadály felállítása egyfajta kényszeipálya létrehozásaként fogható fel a külföld felé egy vám- és ke­reskedelmi szerződés megkötése irányába, bár elsősorban a Török Birodalom ellen irányult. Arra a magyar kérdésre, hogy lehetséges-e szerződéses viszonyba lépni a szomszédos fe­jedelemséggel az osztrák kereskedelmi minisztérium válaszolt. Álláspontja szerint a Török Birodalom érdekei nem sérülnek meg egy szerződés kötése esetén, mivel a drinápolyi békében a Porta határozottan kimondta, hogy Moldova-Oláhország belső ügyeit autonóm módon kezelheti, márpedig a vámügy annyira összefügg a pénzüggyel és a közgazdasági ügyekkel, hogy ezt belügynek kell tekinteni. Egyébként pedig Ausztria már kötött egy prece­densértékű szerződést egy török fennhatóság alatt álló állammal - Tunisszal és akkor már érvényben volt a két fél között egy szökevények kiadatásáról szóló, valamint egy posta-szer­ződés; Oroszország pedig konzuli szerződést kötött. 1- Ez lett a közös külügyminisztérium álláspontja is, s az angol és a francia aggályok dacára, diplomáciai úton - felhasználva a krími háborút lezáró párizsi béke rendelkezéseit is - sikerült maga mellé állítani Oroszországot és Németországot. A községi-adóügy miatt - amelyhez Románia ragaszkodott, sőt, ezt növelni akarta az értékvám 2%-ára - a közeledés megtorpant. A magyar szakminisztérium több jelentése és Gorove István közbejárása nyomán a közös külügyminisztérium ígéretet tett, hogy az erőfeszítések folytatódni fognak. Nyomatékosításként a magyar kormány országos véleményezést kért a kereskedelmi és iparkamaráktól, 1 3 valamint az érdekelt gazdasági és ipari egyletektől. Bár az ipari-mezőgazdasági körök harca érződött a véleményezések során, 1 4 döntő többségben pozitívnak és kívánatosnak tartották a szerződéskötés gondolatát. A beérkezett anyagokból a kormány összeállította a tárgyalás alapját képező elvcsomagot, amelyet érvényesíteni kívánt. Itt a gabona-vámmentesség nyújtása Romániának úgy szere­9

Next

/
Thumbnails
Contents