Folia historica 21

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt. története II. rész (1938-1948)

napi többféle öntésnél az egyik adagról a másikra történő átmenet nem lett pontos, ill. zavartalan, ha az egymást követő adagokat nem tudták pontosan szétválasztani. A vállalatvezetés 1941—42 táján a várható öntödei termelést évi mintegy 860 vagonban (kb. 8500 tonna) állapította meg, s az öntöde leendő teljesítőképességét ehhez kívánták alakítani. Mivel az adott - és már jócskán avult - berendezés bővítése itt szóba sem jöhetett, döntés született egy új öntöde felállításáról. Ez előnyösebb volt a várható termékkívánalom számára is, s vele mód nyílhatott az acél- és a lágyöntvények, a féktuskók gyártásának teljes különválasztására. A meglévő ún. szürke vasöntödében gyárthatták továbbra is a kereskedelmi kályhaöntvényeket, a kokillákat és a gépöntvényeket. Az acél- és lágyöntödében a keresletet kb. 430 vagonnyinak határozták meg; féksaru, sínszék, heveder, lemez, csapágycsésze, sorompó- és váltóalkatrészek a MÁV-nak; bombatestek; csőbilincsek és vegyes öntvények. Az egyik legfontosabb termékből, a féktuskóból évi 500 vagonos megrendeléssel számoltak a MÁV, a BSZKRT és a BHÉV részéről, de a tervezéskor a különböző magán- és gazdasági keskeny-nyomközü vasutak várható igényeivel is számolni kellett. Az öntöde helyét a meglévő mögötti szabad területen, mégpedig az 1940-ben felépített hat lágyitókemence közvetlen közelében jelölték ki. Ez egyrészt a technológiai folyamatsor számára is kedvezőbb volt a korábbi elhelyezéshez viszonyítva, de másutt erre hely sem volt a már zsúfoltan beépített telken. A kiszolgálóegységekkel együtt 1230 m

2-re tervezett csarnoképületben négy kúpolót terveztek, a kedvezőbb üzemben tartás érdekében egyenként 2, 3, 4 és 5 tonna/óra kapacitással. Az öntödéhez formázó- és magkészítő műhelyt, homokfeldolgozót és -tisztítót, műhelyirodát és munkásöltözőt terveztek. Az öntödén belüli szállítást és anyagmozgatást kézi erővel szándékozták megoldani annak ellenére, hogy költségesnek tartották a segédmunkások alkalmazását, mondván e munkásoknak sok a holtidejük. A beruházás - amelyet 1942 nyarán indítottak — teljes összegét 155 ezer pengőre tervezték.'

0 Már 1942-ben, a még nem teljesen befejezett üzemrészben meg is indult a termelés, ahol a következő év elején fejeződtek be az eredeti költségelőirányzatot lényegesen felülmúló építkezési munkálatok. Az 1942-es mérleg szerint 580 ezer pengőt költöttek a - még ekkor nem teljesen kész - speciális öntési eljárásokra alkalmas „új öntödé"-re, a következő évben még további 290 ezret, s került végül a beruházás 870 ezer pengőjébe a vállalatnak. Ipartámogatási kedvezményként - hogy a megtérülési elmaradás kockázatát ne kelljen viselni, s hogy a beruházás költségei a vállalat áraiban nejelenjenek meg - az ingatlanértékből 50%-ot, a berendezésekéből pedig 30%-ot azonnal és adómentesen leírhattak. A haditermelésbe egyrészt közvetlenül, másrészt a beszállítókon és fővállalkozókon keresztül közvetetten résztvevő vállalat a zárolt nyersanyagok- és építőanyagok kiutalásos rendszere mellett is sikeresen bonyolította le nagyarányú építkezéseit, s minden különösebb gond nélkül jutott hozzá ezekhez az anyagokhoz is. Az üzembe állt öntödével és a lágy-, valamint acélöntvényekre vonatkozó, a vállalat tulajdonában lévő eljárással a gyár akkor tudta a termelését nagymértékben fokozni, amikor országosan az öntvénygyártás a békebeli termelés 30%-ára volt korlátozva. Az sem volt közömbös a vállalat számára, hogy új öntödéje felépítésével a termelést 85%-kal emelték úgy, hogy közben a termelési költségek csak 73%-kal nőttek.

1

1 1942-ben a gyár forgalma minden termelési ágban - az alapvetően polgári szükségleteket kielégítő kályha- és tüzhelygyártás kivételével - jelentősen emelkedett, s a százszázalékos kihasználtságot megközelítve a gyártelep legfontosabb üzemrészeiben két műszakban termeltek. A korábbiakhoz képest rekordot elért forgalomból a Honvédelmi Minisztérium részesedése 3,7%-ára csökkent, viszont a MÁV 27,3%-kal, a Bauxit Ipar Rt. - ajkai timföldgyárának és alumíniumkohójának gyorsított építkezéseihez rendelt vasszerkezetek, gene90