Folia historica 21

I. Tanulmányok - Papp Júlia: ,,...a' mit magunkért nem akarnánk, akarjuk Hazánkért!"

stb.) is írt. (APA 1773.297-301) A Nemzeti Múzeum programírásában Miller Jakab Ferdinánd a feliratos kövek leírásával foglalkozó korábbi hazai szerzőket (Szamosközy, Hohenhausen, Bod, Tröster, Fridvalszky, Seivert) említett. Museum Hungaricum - A Nemzeti Gyűjtemények elintézése' feltételei Magyarország hazafiai' számára. Budán, é.n. (1807) 12. A múzeum 60 antik emlékét ismertető, Haliczky Antallal együtt készített katalógushoz írt előszavában Miller a régebbi és a közelmúltbeli külföldi és hazai epigráfiai és régészeti irodalom felsorolását (Vossius, Graevius, Burmann, Gruterus, Torkos, Severini, Fasching, Ariosti, Marsigli, Balla Antal, Schönwisner, Salagius, Katancsich) adta. Miller Jakab Ferdinand: Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici. Tomus I. Budae 1818. 205-208. 9 Museum Hungaricum... i. m. (1807) 4. 10 Schlosser von Julius: Die Kunst- und Wunderkammern der Spätrenaissance. Leipzig 1908. Entz: i.m. Scheicher Elisabeth: Die Kunst- und Wunderkammern der Habsburger. Wien - München - Zürich. 1979. 11 A fáradságos munkával létrehozott ritkaság-, és kuriózum-érték, illetve az anyag- és stílszerűség követelményét hangoztató esztétikai szempont ütközött össze abban az 184l-es sajtóvitában, melyben Henszlmann Imre Libay Sámuel ötvösnek Ferenc császárt ábrázoló, filigrán technikával készült szoborportréja múzeumi megvásárlása ellen tiltakozott. Ha nem akarjuk — véli Henszlmann - hogy a Nemzeti Múzeum a továbbiakban sem legyen más, mint „ritkaságok zsibkamrája", nem szabad a gyűjteményt művészi érték nélküli ritkaságokkal vagy drágaságokkal gyarapítani. Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Szerkesztette: Tímár Árpád. Budapest 1990. 160-162., 447—452. 12 Hagymási Bálint: Magyarországhoz (1509) „Boldog lehetsz szerencsés Magyarország, derűs éghajlat fürdeti a tájad, kerek világon sehol gazdagabb föld, termékenyebb táj nincsen a tiédnél. Bányája nincs különb Hispániának, nálad nemesb fémet nem szül Corinthus... Műveltek ifjaid s tiéd a bánya... Isten kegyéből kincsben, gazdagságban el nem maradsz te egyetlen országtól..." In: Janus Pannonius - Magyarországi humanisták. Budapest 1982. Válogatta: Klaniczay Tibor. 223. 13 A középkori egyházi épületek és készületek, a síremlékek felmérése, regisztrálása is korábbi időszakra, az egyházi történetírásból kifejlődő katolikus és protestáns történetírói iskolák, illetve az egyházlátogatások, az ún. canonica visitatiók hagyományaira tekintett vissza. A 19. század elejétől azonban a velük foglalkozók ezeket az emlékeket már nemcsak vallásos tárgyakként, hanem a nemzeti történelem és művelődés ereklyéiként is tisztelték és értelmezték. Megítélésükben az egyházi emlékek szakrális értékének korábbi dominanciájával szemben a történeti és tudományos érték kezd előtérbe kerülni. Papp Júlia: Cserey Farkas Hazafi "hajtás"-a a Magyar Kurir 1822. évfolyamában. In: Magyar Könyvszemle. 1999/1.103-106. 14 Holéczy Mihály sorai sem csak az erősödő szemléleti változásra világítanak rá, hanem arra is, hogy az antik emlékek iránti érdeklődés a nemzeti emlékek megbecsülésének növekedésével sem halványult el: „Ha valamely régi hányt vetett márvány darabot, mellyen egynéhány betűk látszanak, kifordít a' munkás szántóvetőnek ekéje: szinte mérsékletlen örömre gerjed felette némelly Tudós, és siet a' világgal közleni talán drágán 52