Folia historica 21

I. Tanulmányok - Papp Júlia: ,,...a' mit magunkért nem akarnánk, akarjuk Hazánkért!"

emlékekre főpap és plébános, kancelláriai hivatalnok és kereskedő egyaránt igyekezett szert tenni.

5

3 A gyulafehérvári püspök, Geréb László humanista körének tagjai (a 15. század végén közéjük tartozott Megyericsei János is) „gyűjtötték az itt-ott előbukkanó feliratokat és a kanonoki házakba, a préposti és püspöki palotába befalazott vagy éppen a székesegyház díszítésére felhasznált római feliratok divatja versenyre kelt a kapuk, ajtó- és ablakkeretek frízébe antik szállóigéket, maximákat vésető mecénások számbeli növekedésével."

5

4 Lescalopier erdélyi útján nemcsak az épületromok között heverő, hanem városi házakba beépített kövek feliratát is ismerteti - igaz, sem a Zalatnán leírtaknál,

5

5 sem a Gyulafehérváron, a „fejedelem házának két oldalán" található feliratos emlékeknél nem tér ki arra, hogy tudatosan beépített, vagy csak építőanyagként felhasznált kövekről van-e szó. A segesvári palota faláról lemásolt 11 antik feliratos kő kapcsán ugyanakkor már nagy valószínűséggel tudatos beépítésre gondolhatunk.6 Egy ideig a piaristák kertjében volt egy Alsó-Gallán előkerült római szarkofág. (APA 1775.365)

5

7 Szily János szombathelyi püspök savariai antik feliratos köveket építtetett be püspöki palotájába, melyek - a kortársak véleménye szerint - „életre támasztják Savariát", Migazzi Kristóf pedig a váci püspöki palota kertjében állíttatott fel ókori feliratos köveket, szarkofágokat.

5

8 A vértesszentkereszti templomból, illetve Brigetio-ból (Oszőny) hozatott köveket - utóbbiak közül pl. egy háromalakos síremléket - is felhasznált Charles Moreau a 18. század végén annak a müromnak az építésekor, mely napjainkban is a tatai Esterházykastély angolparkjában áll.

5

9 A 18. század végére az antik emlékek gyűjtése Erdélyben

6

0 szinte divattá vált. Károlyfehérvár környékén számtalan római régiség került felszínre. „Teli vágynák ezekkel Epületeink, Utczáink, de vittek ezekből Szebenbe, Bécsbe, 's más helyekre-is. A' mostani Püspök Ur ö Excellentiájának talám a' leg-szebb Gyűjteménye vagyon bennek."

6

1 A nyelvművelő társaságnak az erdélyi régiségekről beszámoló tudósítója többször említi, hogy személyesen kereste fel az érdekesebb emlékeket. Egy, a környéken előkerült antik mozaikleletet pl. - írja - „magam is láttam. A' kövek koczkáson voltanak egybe rakva szinek szerént. Az ajtó bémenetelin pedig két-felöl két ökör bikáknak formái voltak ki-rakva, és az ajtót mintegy örzeni láttattak."

6

2 A kultúra, ezen belül a tudományosság jelentőségének növekedésével párhuzamosan az antik emlékek gyakran váltak művelődési, oktatási intézmények díszeivé. A bécsi udvari könyvtár lépcsőházának falába a 18. században beépített antik köveket ma is megtekinthetik a látogatók. Schönwisner István nemcsak a budai egyetem előcsarnokában elhelyezett négy római mérföldkőről tudósít, hanem azt is megemlíti, hogy Promontorban felfedezett római feliratos köveket „...denket der gelehrte Domherr Joseph von Koller käuflich an sich zu bringen, um sie nahe an der Bischöflichen Bibliothek in Fünfkirchen aufzustellen." (UM 1783.63-64. és 75.

)

6

3 Az egyik Pécsre szánt kő feliratához hasonlót tartalmazó, Esztergom környékén előkerült mérföldkő „wird nun nebst einer andern Säule von... diesem Kaiser zu Ofen bey der Universität aufbehalten." (UM 1783.77) * A hazai sajtóban megjelent ismertetések egy részében ugyanakkor már nem csupán az előkerült leletek leírásáról, azaz a források rögzítéséről,

6

4 illetve történeti forrásértékük

6

5 és tudományos jelentőségük

6

6 hangsúlyozásáról van szó. Azok a sajtóhírek, melyek egyes emlékek lakóházak vagy kertek

6

7 díszeiként történő elhelyezéséről számoltak be, s melyek az esetek kapcsán nevesített, társadalmi állástól és anyagi helyzettől függetlenül osztogatott 38