Folia historica 21

III. Szemle- kiállítás, könyvismertetés - Tamás Edit: Gondolatok egy kiállítás apropóján: Időszaki kiállítás Szathmáry Lajos Kossuth Gyűjteményéből a Hadtörténeti Múzeumban

- aki mellesleg feltalálta és kidolgozta az alumínium fóliába csomagolt mélyhűtött ételek technikáját; - akit felkértek a Mount Everestet meghódító Sir Edmund Hillary és a Holdra lépő ember étrendjének összeállítására; - aki a mindebből szerzett vagyonának nagy részét könyvekre, metszetekre, kéziratokra, a 48-as szabadságharcra, Bartókra, Adyra, Patakra, Kossuthra költötte. S a különleges gyűjtő különleges gyűjteményében a példakép Kossuth Lajos megkülönböztetett helyet foglalt el. A Bem tábornok seregében harcoló, majd a harc közben félszemére megvakult tüzérfőhadnagy Szathmár)'-dédapa várfogságból történt szabadulása után is hű maradt a szabadságharc, Kossuth eszméihez. Még Torinóban is meglátogatta az agg kormányzót, hogy saját kertjéből vigyen neki rózsatöveket... A dédapa kijelölte az irányt s azóta is Kossuth híve volt az egész Szathmáry-család. „Nálunk a családi képek között ott volt Rákóczi és Kossuth képe is" - mondta a dédunoka Lajos, aki 1951-ben lépett Amerika földjére, és első amerikai fizetését - 30 dollárt - 1952 tavaszán kapta kézhez. A rákövetkező hétfőn szabadnapos volt és egy országút menti antikváriumban megvette első amerikai magyar tárgyú könyvét: Kossuth Lajos beszédeinek 1952-ben kiadott, angol nyelvű gyűjteményét, Kossuth acélba metszett arcmásával. Ezzel egy életre eljegyezte magát a könyvvel és Kossuthtal. Megszállottan járta az antikváriumokat — világszerte! —, bóklászott poros padlásokon, félhomályos pincék mélyén, hagyatékokat vásárolt és ügynököket pénzelt, s mindenütt elsősorban a nagy előd, a családi ideál nyomait kereste. Híres története 1980-9l-ben bejárta a magyar nyelvű sajtót: a lebontásra ítélt philadelphiai városnegyedben egy pénznyomda leomló múlt századi falai alól egy láda ,, ismeretlen " pénz kerül elő. Szathmáry véletlenül hall a (kasöth) feliratú ládáról, odaszáguld Chicagóból, hogy minden idők legnagyobb egyben lévő Kossuth-bankó készletét vásárolja „ vissza " - ő mondta így - az amerikai pénznyomdától. A véletlen szerencse is azokat a gyűjtőket kedveli, akik fanatikusan üldözik, ostromolják. Szathmáry ilyen megszállott gyűjtő volt. Mint ahogy megszállotja volt a magyar szabadság, a haza eszméjének a másik legenda: Kossuth Lajos. S az időben és térben egymástól nagy távolságból induló két életpálya íve éppen a mai délutánon, ebben a gondolatban találkozik: megszállottságukban Ezen a ponton lehet összemérni, összekapcsolni a 19. századi nagy hazafi-államférfit a 20. századi nagy hazafi polihisztor-műgyűjtővel. Mindketten elmentek, odahagyták hazájukat, mindketten jó okkal. De mintha soha el nem távoztak volna közülünk: egész életükben azon munkálkodtak, hogy az ,, otthon ", a haza gyarapodjék, gazdagodjék, anyagiakban, szellemiekben, és: tartásban. A „genius loci", a pataki hely szelleme munkált Kövy Sándor pataky professzor „nagy országháborító " tanítványában, s az álmaiban minden éjjel hazajáró Szathmáry Lajosban egyaránt, amikor a másfél (?) vagy kettő (?) millió magyar emigránsnak is példát adva bizonyították: az otthont, a hazát, az otthonhagyottakat feledni nem szabad. Ennek bizonyítéka ez a kiállítás is - közvetve és közvetlenül. A gondolat, az érzés és a cselekedet egysége mindkettőjüknél közös volt. A gondolat - a haza, az érzés - a hazaszeretet, és a cselekedet - Kossuthnál a folytonos, fáradhatatlan szervezkedés, a bizonyosság, hogy egyszer még hazajön, Szathmárynál pedig a gyűjtés s végül a gyűjtemény Patakra küldése. 274