Folia historica 21
III. Szemle- kiállítás, könyvismertetés - Basics Beatrix: A Szépművészeti Múzeum 19. századi gyűjteményének új kiállítása
Adolph Menzeltől kiemelt helyen, festöállványon láthatjuk az „Istentisztelet a bükkösben"-t. Bár a megfestés módja és technikája azt sugallja, hogy a mü szabadban készült, valójában műtermi kép. Constantin Meunier festőként kezdte pályafutását, s élete derekán vált sikeressé és híressé szobrászként. Figurái általában hétköznapi emberek, az ő alakjaiból épült volna fel nagy terve, a csak halála után megvalósult „Munka emlékműve", melynek részcsoportja az itt kiállított „Anyaság" is. Változatos anyag látható a teremben - dombormű (A tenger munkásai), lovasszobor, vallásos téma (Ecce homo). A Szépművészeti Múzeum az 1907-es pesti Mücsarnokbéli kiállítása során vásárolta meg tíz művét mint a századforduló egyik legsikeresebb európai szobrászának alkotásait. Ahogy a rendező, Cifka Brigitta az ión csarnokról írott vezetőjében megjegyzi „kevés múzeum tud a fin du siecle-ről és századunk első évtizedének művészetéről ilyen összbenyomást nyújtani", mint az itteni anyag, melyet végigtekintve a megállapítás egyáltalán nem tűnik túlzónak. 2 3 A Rodin szobrokkal való nyitás után a kevésbé ismert Egide Rimbaux hatalmas kompozícióját, „A Sátán leányai"-t a Magyar Képzőművészeti Társulat arany éremmel jutalmazván az állam vásárolta meg a múzeum számára. A terem első festménye már a szimbolizmus és szecesszió „femme fatale" figurájának változata. Jóllehet John Quincy Adams „Lilly"-je több, mint egy szép és titokzatos nőalak portréja, Franz von Stucktól „A Szfinx csókja" már a pusztító női vonzerőt szimbolizálja. 24 Hasonló, bár kevésbé végzetes figura a „Tavasz"-t jelképező fiatal lány, a szecesszió formai köntösében és kellékeivel megjelenítve. Arnold Böcklin két képe közül a „Tavaszi est" Firenzében készült; időtlen hangulata az alkonyi toszkán tájban zenélő mitológiai szereplővel a művész jól ismert képtípusának egy változata. A „Kentaur a falusi kovácsnál" ugyancsak mitológiai szereplőt alkalmaz, de a hétköznapi, életképszerű környezet furcsán ironikussá teszi a jelenetet. Pierre Puvis de Chavannes falképfestőként ismert, ritka táblaképeinek egyike bűnbánó Magdolnát ábrázolja. Stilárisan nem különbözik lényegesen a falképektől, a művész jól azonosítható formai jellegzetességeit mutatja. A ión csarnok terében a falakon sorakozó képek közötti folyosón levegősen elhelyetve több szobrot is találhatunk. Számos kisebb portré között áll Ivan Mestrovic „Anyai gond" című kettőse, az előbbiektől kissé elütően. Hans Makart neve fogalommá vált a század második felének Ausztriájában. Stílust neveztek el róla, készített falképeket, hatalmas történelmi tablókat, rendezett élőképeket és színpadi jeleneteket. „Nessos elrabolja Dejanirát" című képe jó példája kiváló technikai tudásának, kolorizmusának. 2 5 A kijárat előtti kis beugróban meglepetésként hat Maximillian Lenznek, a bécsi Secession egyik alapítójának „Egy élet" című képe. Az alkotás fontos része a keret, mely mintegy beleolvad ornamentális megoldásával a vászonba. A ragyogó színek, a festésmód különbözősége révén szinte önálló életet élő képsíkok, s maga a téma nagy hatást gyakorolnak a nézőre. Nem véletlen, hogy a mü keletkezése idején óriási sikert aratott Bécsben. 2 6 Ugyancsak a műalkotás része a finoman faragott keret Giovanni Segantini „Az élet angyala" című kis festményén. Az arany háttér, a fa stilizált formája, a rajta ülő nő alak a gyermekkel oltárkép jelleget kölcsönöznek a darabnak. Fernand Khnopff tájképe, a „Patakpart" kiemelkedő szépségű alkotása a művész oeuvrejének. Finom színei, dekorativitása, sajátos hangulata révén a szimbolizmus tematikájának egy jellegzetes részét mutatja. 268
