Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szoleczky Emese: Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken

Szoleczky Emese Pax in Nummis 1648-1748 - A béke megjelenítése emlékérmeken 1913-ban, amikor március 4-én Wilson amerikai elnök hivatalba lépett; május 30-án a londoni békével véget ért az első Balkán-háború; június-augusztusban lezajlott a második Balkán-háború, amelyet augusztus 10-én a bukaresti béke zárt lej októberben Amszterdamban árverést rendeztek a békék emlékérmeiből. 1998 októberében Európa-szerte egymást érték a vesztfáliai béke 350. évfordulójának megünneplését kísérő rendezvények. Münsterben és Osnabrückben mennyiségileg és minőségileg is lenyűgöző kiállítási anyag

2 emlékeztetett a harmincéves háború mérhetetlen szenvedéseit lezáró, öröknek hitt békerendszer létrejöttére. Az Európa Tanács-védnökölte bemutató mellett szerény kezdeményezésként Magyarországon a Hadtörténeti Múzeum vállalkozott száz év háborúinak és békekötéseinek megjelenítésére: „Theatrum Europaeum 1648-1748 - Háborúk és békerendszerek" című időszaki kiállításával.

3 Jelen írásunk alapját az ehhez a kiállításhoz készített előtanulmány szolgáltatta. Az emlékérmek története antik eredetre, a római medaillonokig vezethető vissza; már akkor magas művészeti beccsel bírtak, elsőrangú művészek készítették őket.

4 Vannak kiemelkedő korszakai, de a történelem folyamán végigtekintve mindig, - így ma is - kedvelt, fontos ága a képzőművészetnek. Az érmek népszerűsége a 16. század óta nőttön nőtt. Lehetőségeit felismerte és ki is használta minden, a művészeti reprezentáció eszközeire és lehetőségeire fogékony uralkodó, vagy más jeles személyiség. Az érmeken váltakozva tűnik fel tudós szimbólumrendszer és harsány vásári nyelvezet. Az igazi szellemi kihívást persze az előbbi jelentette. Adott volt egy történeti valósághoz kötődő jelentésréteg, amelyet aztán egy allegorikus alakokkal, jelképekkel élő újabb réteggel bővíthettek, s végül a földi régió eseményeit az égen mitológiai, illetve bibliai alakokkal és/vagy emblémákkal megismételhették, értelmezhették.^ Nemcsak a készítők, hanem a megrendelők maguk is allegóriákon, jelmondatokon törték a fejüket - egyfajta társadalmi társasjáték részeseiként; magas fokon ismerték és művelték az asztrológiát: alkalmazták az uralkodók életpályájára, a csaták vagy békekötések időpontjára, a csillagok állásával összefüggő istenvilág szimbolikájának felvillantására. Kevert görögrómai mitológiai, keresztény szimbolikával vegyített, egyéni szimbólumvilággal, olykor asztrológiával, alkímiával, ezoterikus utalásokkal vegyes rejtvény-képlettel állunk szemben.

6 Bonyolult, sok jelentésréteget hordozó kompozíciók készültek; az asszociációs világ a játék, a reprezentáció és az eszményítés szintjén együtt élt. Érdekes módon Európa területén igen egységesnek mutatkozik ez a jelkép-paletta. A kép és szöveg kapcsolatára építő emblematika elvont ideák megjelenítésére különösen alkalmas volt.

7 A konkrét utalásrendszerek erőteljesen kötődnek a készülés valóságos körülményeihez, mind a kort, mind a társadalmi miliőt illetően, s ezek elenyésztével - napjainkra - ezért csökkent a mű hatékonysága is, s az összes jelentésréteg kibogozhatatlan, feloldhatatlan. Ma hajlamosak vagyunk ezen érmeket egyszerű, könnyen leírható műtárgyakként kezelni, holott teljességre törekvő értelmezésük jócskán 165