Folia historica 21
II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében
nyainak megfelelően két fajta bányalámpát mutatnak be. Az 1538-as ábrázoláson még a botra tűzhető agyagmécsest láthatjuk, melyet jellegzetes fölső nézetben ábrázoltak. így jól látható a bot számára készült kis agyag cső, ami adott esetben a hüvelykujj számára is megfelelő volt. A mécses akasztóhorga nem kapcsolódik szervesen a mécseshez, csak mellé van vésve. Bemutatok egy ilyen típusú bányamécsest is az azonosság bizonyítására (55. kép). Az 1650-es díszszerszámon már a 17. századi jellegzetes magyarországi kerek, láncra akasztott mécsest mutatja be, bár a lámpa kengyele elég rövidre sikerült. Az azért nem kétséges, hogy a kengyel létezett, mert nélküle ilyen helyzetben nem lett volna lehetséges a mécsest felfüggeszteni. A rövid horog mely a lánc végére volt rögzítve, szintén a valósának megfelelő. Jól követhető a forma a Magyar Nemzeti Múzeum egyik szép, díszes réz bányamécsén (56. kép). Ennek rövid horga sajnos már elveszett, egy régi apró fotón azonban még látható volt, s megegyező a vésett ábrázoláséval. 2 3 56. Réz bányamécses a MNM gyűjteményéből, 1673 A viselettörténeti adatok Viselettörténeti adatokat elsősorban a két Selmecbányái bányászkalapács és az 1650-ből származó ugyancsak selmeci bányászék vésetein találhatunk. A német területek bányász vonatkozású viseleti adataitól eltérő ruházatban jelennek meg a Selmecbányái bányászok. Az 1538-as bányászkalapács nyelén látható egy bányászlegény alacsony süvegben, rövid ujjasban, hosszú farbőrrel, feszes harisnyában és sarkatlan, szekernyeszerü térdig érő csizmában, kezében pohárral (6. kép). A süveg első szegélye le van hajtva ellenzőnek, az ujjas derékvarráson aluli része pedig ráncolt, amint azt G. Agricola De re metallica című müvének metszetein is láthatjuk. A kalapács fejének hátlapján a technikatörténeti szempontból már vizsgált féltérden ércet fejtő bányász viselete is nagyon hasonló. Ujjasa itt úgy tűnik tömött vállú, alacsony süvegének hasított hajtókája a vízszintes helyzetig le van hajtva. Az ujjas vállvarrása mindkét esetben erősen hangsúlyozott, ami esetleg egy szegélydísz feltételezését is megengedi. Az 1650-es társládai díszszerszámok ábrázolásain nagyon hasonló a bányászalakok viselete, de a süvegek szélei sehol nincsenek lehajtva (19, 20. kép). Ami hiányzik 141
