Folia historica 21

II. Közlemények - Műhely - Szemán Attila: Dísz bányászkalapácsok és -ékek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyűjteményében

11. Az 1538-as díszék fejének előlapja a leveles indás mustrával 12. Az 1538-as díszék fejének foka a bányászcímerrel 13. At 1538-as díszék nyelét és fogantyúját összekötő korongos tagozat A felső lap közepén Selmecbánya reneszánsz pajzsba foglalt vésett címere látható, két oldalán a kalapácsról már ismert szintén vésett reneszánsz leveles-indás mustra (10. kép). Ez a vésett mustra látható az ék fejének mindkét oldallapján is (11. kép). Az alsó lapon a nyél két oldalán a már ismert nyeles táblácskákat találjuk az 15 és 38-as évszámmal. Az ék fokára reneszánsz címerpajzsba foglalt keresztezett bányászékből és kalapácsból álló bányászjelvényt véstek. A szerszámnyelek két oldalsó szögletében az S és О betűt találjuk (12. kép). A nyél jóval vékonyabb, mint a kalapácsé, és elején háromszög keresztmetszetű, majd rövidesen négyszögletessé (trapéz) válik. A háromszög két lapja hegyes végződésekkel megy át a négy lap három ugyancsak hegyben végződő lapjába. A lapok széleitől 1-2 mm-re vésett vonal keretelés látható és azon belül aranyozottak a felületek. Néhány cm-rel az összekötő tagozat fölött a három lap félkörös lezárással végetér, s a nyél átformálódik hengeressé. A hátoldal végig törésmentes sík lapot képez. A nyél alsó részéről hiányzik az éles gyürütagolás, de a korongos tagozat és hengeres fogantyú már teljesen azonos formátumú (13. kép), a kalapácséval. 122