Folia historica 20

II. Közlemények - új szerzemények - Cennerné Wilhelmb Gizella: Id. gróf Andrássy Gyula ábrázolások

Cennerné Wilhelmb Gizella Id. gróf Andrássy Gyula ábrázolások A politikus-portré a 18. században kezd elkülönülni az uralkodó-portré és az udvari arckép kompozicionális jegyeitől. A felvilágosult abszolutizmus idején válik a politika és az ország­kormányzás foglalkozássá, amelyhez már több kell, mint főúri, vagy nemesi származás. Az attribútumok nagyrészben az író-, vagy a tudósportréktól kölcsönzöttek, 1 így jelezve a politi­kai irányítás szellemi tevékenységét. A nemesi portré jellegzetes velejárói - a címer, a kitün­tetések és a rendjelekhez tartozó díszöltözet - nem merülnek teljesen feledésbe a 19. század folyamán sem, különösen a konzervatív politikai irányzatok vezette korszakokban. 2 A pol­gárosodás világa közérdeklődés tárgyává tette a politikát, s így a politikusokat is. A 19. századra technikailag könnyebbé lett sokszorosítás (litográfta, fametszés) és a társadalom különböző rétegeihez szóló folyóiratok útján közkinccsé lett a közéleti szereplők külseje, akár egyéni arcképekben, akár nagyobb politikai formációk tagjait együttesen megörökítő csoportképeken. A fényképezés elterjedésével pedig már nem lehetett probléma a poli­tikusokról akár havonta új arcmás közzététele a politikai szereplés, vagy a magánélet pilla­nataiból. A közélet pártharcai nem nélkülözhették a szatíra fegyverét sem, a politikai kari­katúra egyéni vonások elferdítésével, vagy a küzdelem mozzanatainak helyzetkomikuma kie­melésével próbált hatni a közönségre. Id. gróf Andrássy Gyula arcképeinek példáján a 19. századi ikonográfia stiláris és műfaji gazda­godására kívánunk reámutatni tanulmányunkban. Andrássy prominens politikai szerepe folytán külföldi mesterek érdeklődésének fókuszába került, ezekre a határainkon kívül őrzött alkotásokra is fel akartuk hívni a szakma és az érdeklődők fi­gyelmét. Első arcképe politikai pályájának ígéretes kez­detén, 1848-ban készült. Zemplén megye 25 éves követét August Prinzhofer, a bécsi arcképlitográfia nagy triászának egyik alkotója rajzolta kőre. 3 Franz Eybllel ellentétben, aki az 1840-es években több­ször járt Pozsonyban az országgyűlési követek arc­képsorozatának készítése végett, Prinzhofertől csak 1848-ból ismerünk hasonló arcmásokat. 4 A nyugati divatú öltözeten egyedül a paszomány kardkötőn függő díszkard idézi a nemesi portré kellékeit. (1. kép) A művész mozgalmassá tette az alakot a fej és a test ellentétes fordulatú beállításával és a sziluettet megtörő kézmozdulattal. A finoman kidolgozott arc és a figura összpontosított készenlétre utaló mozdu­lata egyben az ábrázolt életkorára is utal. Ezt a port­réfelvételt használta fel Matthäus Kern nagyméretű, 100 személyt felvonultató litográfiáján, mely a már­ciusi törvényeket Bécsbe vivő országgyűlési küldöt­tésgről készült. 5 >iV 1. August Prinzhofer: Id. gróf Andrássy Gyula. 1848. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok 97

Next

/
Thumbnails
Contents