Folia historica 20
I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész
Az általánosan elégtelen pénzforgalom miatt a vállalat is a hitelfelvétel eszközéhez nyúlt annak ellenére, hogy ezt korábban alig tette meg, elsősorban mind a Nemzeti Bank, mind pedig az egyéb bankok magas kamatlábai miatt. A megnövekedett hiteligény kielégítésére a világválság előestéjén, 1929-ben a társaság 140 ezer dolláros hitelt vett fel az 1928-ban létesített Országos Magyar Ipari Jelzálogintézetnél. Az Intézet az angol és az amerikai pénzpiacon elhelyezett részvényeiért befolyt 4,6 millió dollárjából 43 ipari vállalatnak - közte 16 vas- és fémipari cégnek - folyósított hosszúlejáratú hitelt. 3 4 Az Oetl-cég a „dollár számlá"ját a már hagyományos pénzintézetének számító Magyar Általános Hitelbank érdekeltségéhez tartozó „Hermes" Magyar Altalános Váltóüzlet Rt.-gal bonyolíttatta. 3 5 A hitelfelvétel nem mentőöv gyanánt szolgált, sokkalta inkább a vállalati meghitelezések ellentételezését. Az évvégi mérlegekben kimutatott netto üzleti eredmény még a válságosabb időkben is nyereséget jelentett. Az egyes üzemrészek és gyártási területek nem teljesértékű foglalkoztatatása következtében azonban hiába tudott a gyár évről évre termelés- és forgalomnövekedést kimutatni, az önköltségek nem elégséges csökkentése, a termelékenység nem eléggé mérhető emelkedése eredőjeként az elért nyereségek mértéke mindenkor jelentősen alatta maradt a forgalomnövekedésnek. 3 6 Év Nyereség Növekedés % 1920 753 168 korona _ 1921 1 083 895 »» 36,5 1922 1 704 521 57,2 1923 17 346 856 " 917,5 1924 36 753 638 " 11,9 1925 38 775 pengő 1926 39 397 и 1,6 1927 38 775 -1,6 1928 48 948 26,2 1929 44 880 -8,3 Az 1920 és 1924 közötti évek rohamosan növekvő nyereségeit az infláció „okozta", ezeknél valósabb értékek és nagyságok adódtak 1925-öt követően, amikor a mérleget már pengő értéken kellett a vállalatnak megadnia. A stabilizálódás, a felfelé ívelő rövid időszak azonban inkább a termelésben és annak növekedésében mutatható ki, semmint a tiszta üzleti nyereségben. Jelentősebb nyereséget csak 1928-ban számolhatott el magának a vállalat, amikor is az 26,2%-kal növekedett, az előző évi áthozattal együtt. A válságot hozó 1929-es év nyeresége a megtett intézkedések ellenére is csökkenést mutat, elsősorban az eladási árak lemorzsolódásának köszönhetően. Az 1920-ban részvénytársasággá átszervezett családi vállalkozás üzleti nyereségének egy részét az éves rendes közgyűlésen meghatározott százalékarány szerinti osztalékként fizette ki a részvénytulajdonosoknak. Mivel az évtizednyi időszakban minden üzleti évet nyereséggel zártak, a részvényekre minden alkalommal - változó mértékben - fizettek osztalékot. 82
