Folia historica 20

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész

pénz romlása számukra a megrendelések növekedését jelentette, s nagyban hozzájárult ezen ágazatok béketermelésre történt átállásához.

8 Az 1921-ben már mérséklődött szén- és nyersanyag-hiány jelentősen lendített a vállalat üzletmenetén, nőttek a foglalkoztatási lehetőségek, emelkedett a termelés a vas- és fémipari ágazat egészének továbbra is elhúzódó válsága ellenére is. A gyár növekvő nyereséggel zárta az évet, de ez az egyetlen esztendő az inflálódó korona még hátralévő éveiben, amikor a tiszta nyereség emelkedési üteme nagyobb volt, meghaladta a pénz romlását. A termelés növekedését azonban csak a folyamatosan termelő öntöde biztosította, s lényegében a munkával megfelelően ellátott üzemrész tartotta el a vállalatot. Az építkezések, az állami és a magánberuházások szüneteltetése miatt elmaradt vasszerkezetgyártási és szerelési kereslet, a piac beszűkülése a gyár korábban jelentős híd- és vasszerkezeti osztályát munkanélküliségre kárhoztatta s csak időszakosan tudtak munkát biztosítani az ott dolgozóknak, hasonlóképpen a mechanikai osztályhoz. A szinte a teljes vállalati rezsivel megterhelt öntöde így szükségképpen egyre drágábban tudott termelni, s minden erőfeszítés ellenére sem tudta megakadályozni a vállalati nyereség csökkenését.

9 1922-ben a részvénytársaság ügyvitelének zavartalanabb biztosítása érdekében az alapszabályban megnevezett igazgatóság és felügyelőbizottság mellé két cégvezetőt neveztek ki, Otta Oszkár műszaki igazgatót (gyárvezetőt) és dr. Wilcsek Jenő igazgatót (gazdasági vezetőt). A vállalat jövedelmezőségének csökkenése, a korona inflálódása sürgette a társaság pénzügyi stabilitásának növelését, biztosabb alapokra helyezését. A cég rendkívül jó banki kapcsolataira építve a finanszírozás módjául a bizonytalanabbnak ítélt kölcsönfelvétel helyett a részvénytársasági alaptőke felemelése mellett döntöttek, amihez megszerezték a Pénzintézeti Központ előzetes hozzájárulását is. Az 1923. május 17-i rendes közgyűlés az alaptőkét 12 millió koronára emelte fel 30 ezer darab, egyenként 200 korona névértékű új részvény kibocsátásával, amelyet kizárólag a korábbi részvényeseknek ajánlottak fel. Az alapszabályt e változtatással módosították, s újjáválasztották a már említett összetételű társasági igazgatóságot.

1

0 A tőkeinjekció nem segített a gondokon, s az új igazgatóság még az év őszén javasolta az alaptőke újabb rendbéli felemelését, az előző mértékének megfelelő nagyságban. Az 1923. november 7-én 36 részvényes jelenlétében — akik 41 325 darab részvényt (az összes részvény 69%-át) tettek le a közgyűlést megelőzően a vállalati pénztárban, ill. a Wiener Bankverein fiókjánál - megtartott rendkívüli közgyűlés az alaptőkét ismét hatmillió koronával emelte fel újabb 30 ezer darab részvény kibocsátása révén. Minden két részvényre a tulajdonosok egy újat vehettek át - mintegy biztosítva a társaságot külső részvényesek látható mértékű megjelenésétől -, de a 200 koronás névérték helyett az új részvényt csak ezer korona lefizetése ellenében lehetett átvenni. A kétszeri tőkeemelés révén a részvénytársaság alaptőkéje 18 millió koronára növekedett, amely összeg 90 ezer darab egyenként 200 koronáról kiállított, bemutatóra szóló és teljes összegben befizetett részvényből állott." Az alaptőke-emeléssel kapcsolatos rendkívüli közgyűlés több vonatkozásban is fontos a részvénytársaság pénzügyi manővereinek megítéléséhez. A két alaptőke-emelés nyomán kibocsátott részvények teljes értéke befolyt a vállalati pénztárba. A második emelésnél a 200 korona névértékű szelvényt 1000 koronáért adták át úgy, hogy a névértéknek megfelelő összeg - a 6 millió korona - az alaptőke emelését szolgálta, a fennmaradó 24 millió koronás felpénzt a tartalékalap-számla javára írták. így az évvégi mérlegben a túlélést biztosító tartalékalapot a 300 ezer koronás összegről 24,3 millióra tornázták fel. A két említett közgyűlésen megjelent 25, ill. 36 részvényes rendelkezett az akkor adott részvények 67, ill. 69%-ával. A részvénykibocsátások - alapszabályban rögzített - előírásai72