Folia historica 20

I. Tanulmányok - Bencze Géza: Az Oetl cég története I. rész

hajthatatlan követelést. Ez az összeg a teljes vállalati vagyon megközelítőleg nyolc százalékának elvesztését jelentette.

4 Az egyensúlyi gondokat tovább szaporította a közel 720 ezer koronányi egyéb követelés jellegű kintlévőség, aminek belátható időn belüli behajthatósága az adott körülmények következtében meglehetősen kétesnek volt tekinthető. Az így összeállt, a legborúsabb számítások szerint — azonban meglehetősen valószínűsíthetőnek számított - 20%-os tőkevesztés alapjaiban rázta meg a társ- és egyéni tulajdonban lévő Oetlféle vállalkozást, ami számára kiutat csak addigi társasági formájának alapjaiban történt átszervezése jelenthetett. 1920. július l-jén tartották meg Oetl Aladár, addigi többségi tulajdonos elnökletével az Oetl-féle vas-, fém-és gépipari vállalkozás teljes egészében történő megszerzésére és üzemének továbbvitelére az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság alakuló közgyűlését. Az ekkorra kidolgozott és az alapítók szándékának megfelelő, azzafmindenben egybehangzó, az első közgyűlésen megjelentek által jóváhagyott alapszabály az érvényes társasági rendeletek és törvények szerint készült, későbbi módosításaira is csak az alaptőkeemelések, illetve a pengőre történt átállás nyomán került sor. A hitelesített alapszabályt az alapítók a Budapesti kir. Törvényszéknek, mint cégbíróságnak benyújtották, s azt az 1875. évi XXXVIII. tc. értelmében a kereskedelmi és társascégek jegyzékének LXXXIV. kötete 323. lapján Cg. 11822/1920. szám alatt jegyezték be, a céggel egyetemben.

5 Az alakuló közgyűlés napja tekintendő a részvénytársaság megalakulása időpontjának, jóllehet a cégbíróság a benyújtott alapszabályt és közgyűlési határozatot csak 1920. július 1. után jegyezte be. Az alapszabály első paragrafusában rögzítették a társaság célját, ami e szerint: „Az Oetl Antal vasöntöde és gépgyár cégtől megszerzendő gyári üzlet folytatásajelesül mindennemű gépek, vasszerkezetek, gépalkatrészek és a gépiparba vágó összes áruk, cikkek és melléktermények gyártása és az azokkal való kereskedés. Vas- és fémöntvények előállítása, a vas- és fémgyártás általában, kereskedés vas- és fémárukkal. Nemkülömben ezek előállítására vonatkozó szabadalmak megszerzése és képviselete. Továbbá minden ezen szakmákba tartozó cikkeknek előállítása és a gyártmányok forgalomba hozatala, esetleg ilyen cikkeknek vétele és eladása. A vállalatnak joga van gyártási és eladási körébe bármely a fent körülírt ipari és kereskedelmi célokat szolgáló tevékenységet felvenni, e célra müveket létesíteni, megszerezni, bérelni, vagy üzemben tartani és ily nemű vállalkozásokban résztvenni." A társaság - melynek nevét németül is fontosnak tartottak bejegyezni (Anton Oetl Eisengiesserei und Maschinenfabrik Aktiengesellschaft) - székhelye Budapesten, központja az akkori X. (ma VIII.) ker. Asztalos Sándor út 9. szám alatti gyártelepi irodaépületben volt, másutt sem gyárteleppel, sem pedig fiókkal vagy képviselettel nem rendelkezett. A meghatározatlan időre alapított és csak az érvényes kereskedelmi törvény rendelkezései szerint felszámolható társaság alaptőkéjét hatmillió koronában határozták meg, amit 30 000 darab, egyenként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívántak fedezni. A részvények bemutatóra szóltak s az alapító közgyűlésen résztvevők kívánságára teljes összegben befizetésre is kerültek. A részvényeket - amelyekből 5, 25 és 100 darabról szóló kollektív részvényeket is készítettek - oszthatatlanoknak fogadták el, azaz egy címletre csak egy tulajdonost ismertek el. Az alaptőke hatmillió koronában történt megállapítása egyben azt is jelentette, hogy az 1919. december 31-i vállalati mérleghez képest az 1920. július 1 -jei alapítással az alaptőkét a kétszeresére emelték. A részvényesek társasági jogaikat az évente egy alkalommal összehívásra kerülő évi rendes közgyűlésen gyakorolhatták, ahol minden 25 darab részvény egy szavazatra adott jogot. A társasági ügyeket intéző igazgatóságot az érvényes rendeletek figyelembevételével három esztendőre választották, s az alapszabály szerint a testület legalább három, de legfeljebb nyolc tagból állhatott. A társaság sikeres működése érdekében kifejtett tevékenységükért és 70