Folia historica 20

I. Tanulmányok - Körmöczi Katalin: Kossuth Lajos otthon a világban (Zempléntől Turinig)

ban, a Ceglédi Kossuth Múzeumban mint a haza határai között leélt korábbi negyvenhét esztendőből. Érthető, hiszen a már Kossuth Lajos életében meglévő Kossuth kultusznak köszönhetően, 1894-ben utolsó lakásának berendezése, könyvtára, iratai a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került, illetve a már akkor Kossuth, avagy 1848^49 emlékmúzeumot szervező Kreith Béla gyűjteményébe szállították Turinból.

4 Ezt követően a Parlamenti Múzeum (1924-1949) és az aradi emlékmúzeum a közbülső állomások, míg újra a Magyar Nemzeti Múzeumra, illetve a Ceglédi Kossuth Múzeumra testálódtak Kossuth relikviái. A Kossuth gyűjtemény egy részének elárverezése révén a magántuljdonba került tárgyak egy része ismét közgyűjteménybe sorolódott újabb vásárlások útján - így Szentesen, Miskolcon, Cegléden, a Magyar Nemzeti Múzeumban is van ilyen relikvia, zömmel ezek a Kossuth Lujza által hitelesített darabok. így a száz év előtt elhunyt Kossuth tárgyi környezete: - ágya, asztala, széke, szemüvege, ernyője - tapinthatóan létezik ma is, nem így a turini ház, amelyben ezek között élt Kossuth Lajos. A csaknem kétszáz év előtti szülőház Zemplénben áll, Monokon, ahova a középnemes atya átszármazott Túrócból. Hogy Zemplén határai között mennyire volt otthon a felvidék fia, az északi magyar városi polgári mentalitást képviselve, akinek a nemesi előjogok csupán arra szolgáltak - s ezért hálás is volt sorsának Kossuth -, hogy nemesi mivolta révén volt beleszólási joga az ország sorsába, tanúsítják itteni éveinek produktumai? Nemesi előjogok, polgári foglalkozás - uradalmi ügyészség -, rendi magyar formák, táblabíróvilág, közép-európai biedermeier, byroni romantika az együtt létező, Kossuth Lajos habitusát meghatározó tényezők. Kosáry Domokos megfogalmazása szerint: „Kossuth Lajos gondolkodásának legmélyebb rétegeiben kezdettől 1790. szelleme élt, a rendi nacionalizmusnak és a rousseaui felvilágosodásnak, a kiváltságos nemesi szabadságnak és a francia enciklopédista hatásnak e sajátos keveréke."

6 Életének első állomásai Monok, Sátoraljaújhely, Eperjes, Sárospatak, majd rövid pesti tartózkodás után Pozsony. A pozsonyi diétán távollévő arisztokrata követeként jelenik meg így a kisnemesi mivolt, de inkább a polgári megbízatás ismét a meghatározó. Szerény szállásokon lakik, előbb a Nestiftgassen, a Stampfl-féle házban, „minden kényelemtől ment", vele lakik a szállásadó, a német gazdálkodó is. Pozsony előkelőbb szállásait az országgyűlések idején a főurak kapják meg, a „távollevők követei" már csak a Kossuthéhoz hasonlókat lakják. Később a Schöndorfergasse 460. alatt iparosoknál száll meg, s az Országgyűlési Tudósítások másolására is helyiséget bérel, ahol gyalulatlan, ácsolt asztalok mellett, hosszú falócákon ülve jurátusok másolják Kossuth szövegeit diktálás után. A kőnyomda megvásárlása után Metternich utasítására titkosrendőri jelentés készül. Wirkner jelentéséből kitűnik, hogy egy Kober nevű nyomdászt alkalmaz, hogy az a bejárattól balra az első szobában zárt ajtók mögött dolgozik, hogy Kossuth a ház első emeletén lakik, hogy kívüle egy szabó, egy szappanos és hátul néhány öreg mosónő lakik, s hogy a házzal szemben Kölcsey, a szomszédos házban Hertelendy követ lakik.

7 Kossuth számára a pozsonyi évek a politikussá érés tanulóévei voltak, ez más életvitelt követelt tőle, mint amilyet a követek éltek általában. Deák és Kölcsey visszavonultságához hasonlítható, ámbár még annál is szigorúbb mert, mint maga írja: „Mikor mások az ülés után szórakozást kerestek, nekem íróasztalomhoz kellett sietnem, nehogy emlékezetem cserben hagyjon s a csontváz váz maradjon."8 Az üléseken készített jegyzetek után a Tudósítások szövegének megfogalmazása várta szállásán Kossuthot ekkor. Az állandóan anyagi gondokkal küszködő Kossuth-család - apja, anyja, nővérei; Lujza és Zsuzsanna - 1836-ban a pozsonyi országgyűlés után Pestre költözik, bérelt lakásokban 6